Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A megye hídállománya

A ZALAI UTAK, HIDAK ÉS AZ OLAJIPAR A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA A zalai utak, hidak és az olajipar Az olajbányászat által érintett térségek közlekedési feltételeinek, utaknak, hidaknak az 1930as évekbeli állapotáról számos korabeli írás ad képet. Ezekből is tudható, hogy a megye belsőbb részei jó utaknak híján voltak. Az évtized második felében azonban megjelenik egy, a térség életét döntő mértékben befolyásoló tényező: az olajbányászat. Az 1920-as évek eredménytelen kőolajkutatásai után szinte reménytelennek kikiáltott Dunántúl területére 1933-ban az European Gas and Electric Company (Eurogasco) kért és kapott kutatási és bányászati jogot. Már 1933ban elkezdődtek a geológiai, majd a következő évben a geofizikai kutatások. A Zala megyei Budafapuszta mellett az első fúrás lemélyítése 1936. július 13-án kezdődött és 1937. március 13-án fejeződött be. Ez a kút 1937. február 9. után már termelt, gázt szolgáltatott a 2. és 3. számú fúrás gőzkazánjainak fűtéséhez. 1937. április 14-én kezdték mélyíteni és szeptember 29-én fejezték be a budafapusztai 2. sz. fúrást, mely feltárta a budafapusztai szénhidrogénmezőt. Az Eurogasco által feltárt budafapusztai olaj mező termeltetésére és a kutatások folytatására alakult meg 1938. július 15-én a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT). 1937-1944 között két nagyobb és két kisebb olajmezőt tárt fel. Szép sikereinek sorozatát előbb a háború, majd a háború után kialakult belpolitikai helyzet törte meg. A MAORT-ot, miután vezetői ellen koholt vádakkal pert indítottak, 1949-ben államosították. Zala megyei olajmezők (Magyar Olajipari Múzeum) 84