Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)
A megye hídállománya
A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA A ZALAERDŐ RT. ERDEI KISVASÚT HÍDJAI A Zalaerdő Rt. erdei kisvasút hídjai A Zalaerdő Rt. 10. sz. vasútüzem Csömödér székhellyel üzemelteti az alapvetően erdészeti célokat szolgáló keskeny nyomtávú iparvasutat. Az utóbbi időben a vasutat a turisztika is felfedezte a maga számára. A 760 mm nyomtávú kisvasutat a mai formájában gyakorlatilag még az Eszterházyak építették ki 1918-tól folyamatosan, 1945-ben azonban államosították és a MÁLERD kezelésébe került. A csömödéri erdei vasút az erdei szállítás, a Töröszneken 1923-ban épített fűrészüzem kiszolgálására épült ki, illetve bővült. Az Eszterházy hitbizomány 1922-ben vette saját kezelésbe az addig megépült erdei vasutat. Az 1938-ban megindult olajfúrások miatt megdrágult a közúti szállítás, ezért építették meg a Kerettye-Tolmács szakaszt, majd 1944ig további szakaszokat: Kövecsesi szárnyvonal, Bucsuta-Bánkürtös, Feketeberki vonal. Az államosításkor 60 km volt a leltárban szereplő hossz [1]. A Lenti-Szilvágy erdei vasút kiépítését a Lentiben és Csömödéren 1922-23-ban felépült két fűrészüzem tette fontossá. 1927-28-ban a Szilvágyi erdőbe továbbépítették a vasutat és elkészült a sárdipusztai szárnyvonal is [1, 2]. A Lenti-Szilvágy erdei vasút Lentinél (fotó: Biri Gábor) A 60-as évek elejétől az Észak- és Dél-Zalai Állami Erdőgazdaság (1970-től Zalai Erdő- és A Kerka-hid Lentinél [2] Fafeldolgozó Gazdaság, 1993-tól a Zala Erdészeti és Faipari Rt.) a gazdája a kisvasútnak. Zalában a vasút a szilvágy-lenti-kistolmácsoltárc-csömödéri területet fedi le. A vasút 10 szárnyvonalból áll, ebből 7 szárnyvonalon öszszesen 25 híd van. A szárnyvonalak összhossza 108,8 km, ebből a turizmus számára 32 km áll rendelkezésre. A két vasútvonalat 1996-2000-ben kötötték össze egy 6600 m-es új vonallal és delta vágánnyal. Az erdei vasutaknak Lentinél van kapcsolata a MÁV zalaegerszegi-rédicsi vonalával [1, 3]. Az erdei kisvasút hálózata (Zalaerdő Rt.) 81