Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)
A megye hídállománya
A ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIDAK A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA Egyfelől a fenntartásra kevés pénz és energia jut, így az önkormányzati hidak állapota tovább romlik, és a megyei hídállomány értéke csökken. Másfelől az utóbbi évek pályázati lehetőségeit kihasználva jelentős közúti hídépítések történtek főleg 1998-ig, azután pedig főleg a kerékpárút-építések hidjai épültek ugyancsak pályázati pénzből. Új szerkezetek jelentek meg, 10 ilyen híd épült a megyében [6]: KHVM Céltartalék Bizottság német hadihídjai, Tubosider hidak, előregyártott feszített főtartós hidak, a közműszolgáltatók különböző, a Zalát keresztező csőhídjai. Említésre méltó a nagykanizsai vasút feletti rácsos felszerkezetű híd volt (36,3 m), amelyet aztán a főtartó korróziója miatt a vasút fölül 1995-ben el kellett bontani. Helyére monolit felsőpályás vasbeton ívhíd épült. Az egyik legérdekesebb szerkezetű híd a Kányavári szigetre vezető ragasztott fatartós ívhíd, melyet utóbb szélnyomásra merevíteni kellett. Sármellék hadihídból készült műtárgya (fotó: Mészáros T. László) A kányavári szigetre vezető híd (fotó: Biri Gábor) A megye jelentősebb önkormányzati hidjai, jellemző hídcsoportok. A legidősebb a zalaszentgróti téglaboltozatos híd, 1846-ban épült, műemléki védettséget élvez. Jelenleg nincs funkciója, tervek szerint a városi kerékpárúti rendszer kiemelt hídja lesz. Önkormányzati kezelésbe került a volt közúti, vasbeton ívszerkezetű fenékpusztai Zalahíd, amely jelenleg közművezetékeket tartó hídként működik. A gyaloghidak külön kategóriáját képezik a sodronyköteles függő gyaloghidak. Ezeket a szerkezeteket a MOL nagykanizsai Fúrási Vállalata terjesztette el a kőolajfúrási területeZalaszentgrót újjáépített műemlék hídja (fotó: Mészáros T. László) Gyalogos függóh íd Pórszombaton (fotó: Biri Gábor) 72