Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI i\ BOLTOZATOK A híd kialakítását, különlegességénél fogva, érdemes körülírni: középpillére igen magas, szinte viaduktra emlékeztet, hídfői mind a négy oldalon más-más alakú szárnyfalakban folyta­tódnak. Legrövidebb a keleti hídfő északi szárny­fala, amely a hídtengellyel párhuzamos. Párja a déli oldalon csaknem merőleges rá, követi az út vonalvezetését, mely délről kanyarodik a híd­ra. A nyugati hídfő mindkét szárnyfala ferde elrendezésű, közülük a délinek kettős törése és több támpillére is van. A híd homlokfalai és boltozatai vagdalt kőből, alsó részei fara­gott kőből épültek. Méret- és egyéb adatai a mellékelt kimuta­tásban olvashatók. Korára vonatkozóan a bolt­záradékon lévő vésett évszám (1860) és a zala­egerszegi levéltárban megőrzött leszámolási iratok (1825) adnak tájékoztatást. Bókaháza A település az észak-dél irányban húzódó Zala-jobbparti összekötő út két oldalán szalag­szerűén helyezkedik el. Északi szélén nagyon mély, szakadékszerű árok vonul, mely a maga­sabb fekvésű erdőkből összegyűlő csapadékvi­zet vezeti a völgy közepe felé. Innen a neve: Felső-patak. Ezt a mély szakadékot egyetlen félkör alakú ívből álló, vagdalt kő boltoza­tú híd íveli át, melynek magas mellvédfalai szemléletesen jellemzik ezt a szép műtárgyat. A híd homlokzati falai magasak és hosszú­ak, északon támpillér is van. Az út a község fe­lé erősen lejt, ezen a végen a mellvédfal mint­egy 2 méterrel az út szintje fölé magasodik. A híd nyílása három és fél öl, hossza a hídtengellyel párhuzamosan haladó szárnyfa­lakkal együtt harminc lépésnél is több. Mell­védfala a meder legmélyebb pontja fölött fel­tűnően magas, legalább négy és fél méter. Az 1793-ban épült híd építésének történeté­ről csak annyit tudunk, hogy Zala vármegye köz­gyűlése 1792 őszén utasította „Vörös Sigmond Fő Bíró Urat", hogy a bókaházai és a pókafai hidakat „hova hamarább meg-tsináltatni igye­kezzen" [18]. A következő év tavaszán termés­kő fejtéséhez szükséges eszközök beszerzése ügyében intézkedtek [19], és ősszel már több híd között a bókaházai híd elkészültéről szóló jelentést és költségelszámolást kérték számon az illetékes főszolgabírótól [20]. A híd méretadatai a csatolt kimutatásban olvashatók. Tervezőjének és kivitelezőjének ne­ve nem ismeretes. A bókaházi híd 1963-ban... (fotó: Dr. Gáli Imre) ... és bontás közben (Mélyépítő archívuma) 39

Next

/
Thumbnails
Contents