Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI _»:' FAHIDAK, KORAI HÍDTÖRTÉNET Igen fontos volt a balatoni átkelés Fenékpusztánál. Az I. katonai felmérésen még jól látszik, hogy széles vízfelület állt a közlekedés útjában [14]. Festetics György 1792-ben elhatározta, hogy hidat építtet. Fennmaradt ebből az időből egy hétnyílású, 63 m hosszú fahíd terve [18]. Ilyen hosszúságú híd építéséhez töltésekkel kellett szűkíteni az átkelés helyét. Ez a munka 1826 körül már kész volt, s a Balaton vízállásának süllyedése lehetővé tette, hogy 1837 májusában leverhették az első cölöpöket és 1839-ben - minden ünnepélyesség nélkül átkelt egy kereskedő a Balatonon. Kövér János vörsi plébános örökítette meg a csodát: „híd van a Balaton kapuján" [20]. Akehidai (1232) és a hídvégi (1330) Zala-hidak után a Zala Balatonba való befolyásánál is fahídon lehetett átkelni. E hidat rajzolók és fényképészek is megörökítették [21]. sikerült találni, az állandó híd építése előtt álló kilenc nyílását azonban képeslap megörökítette [22]. A fahidak jelentősége még a 19. század végén is nagy volt, ezt bizonyítja, hogy 1888-1895-ben Fahíd mintaterv, 1895 (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) a kereskedelmi miniszter egyszerű gerendatartós és ékelt gerendatartós fahidakra adott ki mintaterveket részletes méretjegyzékkel [23]. Tekintettel a faanyag víz és egyéb ok miatti romlására, a mintatervekkel egyidejűleg kiadtak acélgerendás megoldásra is terveket, s az 1945-ből fennmaradt hídnyilvántartás szerint ilyen hidak is épültek [24]. A zalavári Zala-híd (Balaton Múzeum, Casteüi album) A Fenékpusztán megépült hídról nem maradt terv, Póka Antalnak a megye neves, fő földmérőjének egyes fahídtervei azonban megmaradtak, s mutatják a reformkor hídtervezési gyakorlatát [16]. Az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc során Letenyén Murahíd épült. A Perczel Mór nevéhez fűződő hídról hiteles ábrázolást nem Póka Antal hídterve, 1828 (Zala Megyei Levéltár) 29