Hidak Zala megyében (Zalaegerszeg, 2004)

Egyedi hídleírások

ZALAAPÁTI ZALA-HÍD EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK A karcsú ívhíd, ahogy az utas látja (fotó: Biri Gábor) korábban is az ívhidak specialistája volt. A statikai számítások ellenőrzésével megbízott tervezőintézet (Főmti) olyan módszert ajánlott, mely az akkori számítógép-pontosság mellett nem adott megbízható eredményt. Szakértői egyeztetéseken sikerült elfogadtatni az Uvaterv számítását [1]. Az újjáépített híd a régi híd tengelyében épült. A hídfők alapozása Larssen-vasszádfal között készült sík alap. A hídfő falazata 5,75 m magas tömör beton, melyet felül térdfalas vasbeton szerkezeti gerenda zár le. A hídfőhöz kétoldalt párhuzamos függőszárnyfal csatlakozik. Az alapozási munkát 1957. október 7-én kezdték meg és a hídfő 1958. május 20-án készen állt. A felszerkezet egynyílású, alsópályás, két főtartós, vasbeton ívszerkezet, a korábbiaktól eltérően csupán két keresztkötéssel. A híd ívmagassága 7,50 m, az ívek keresztmetszeti mérete 0,60x1,00 m (fekvő négyszög), a főtartók közötti távolság 8,00 m. Az ívek végei a támaszok felett a pályalemezzel merev kapcsolatúak. A pályalemez 38-45 cm vastag, utófeszített monolit vasbeton szerkezet, melyet hosszában és a híd végeinél keresztirányban is megfeszítettek. Apályalemez betonozására 1958. szeptember 22-én került sor. A hosszirányú feszítőkábelek az eddigi tapasztalatok felhasználásával nemcsak a bordában, hanem a pályalemez egész szélességében vannak elosztva. Egy-egy kábel 18 db 5 mm átmérőjű, 150-13 HB minőségű elemi szálból áll. A kábeleket Freyssinet berendezéssel feszítették meg. A feszítést 1958. október 30-án fejezték be. Az ívtartók zsaluzását 1958. november 5-én kezdték el és a betonozást november 20-ig elvégezték. Az ív leeresztését a beton kötése után, 1958. december 9-én hajtották végre. A pályalemezen szigetelés nem készült, a burkolat 5 cm vastag aszfalt, míg a kiemelt gyalogjáróra 2 cm cementsimítás került. A csapadékvíz elvezetését a híd hossz- és kétoldali keresztirányú lejtése, a 8 db beépített víznyelő és a hídfők mögött épített betonfolyókák biztosítják. A kiemelt gyalogjárdán a függesztőrudak vonalában függőleges osztású idomacél hídkorlátot helyeztek el. A hidat különleges kialakítására való tekintettel a szokásosnál jóval részletesebb próbaterhelésnek vetették alá, így a függőleges elmozdulást lehajlásmérő órákkal, a nyúlásokat Huggenbergerféle nyúlásmérővel és elektromos nyúlásmérővel is elvégezték. A mérések megállapították, hogy a számítások helyesek voltak, a híd kellő teherbírású és merevségű [4]. A karcsú, szép híd az elmúlt 45 évben kedvezően viselkedett, a más szerkezeti kialakítású alsópályás ívhidaknál jelentkező meghibásodásoktól ez a híd mentes [5]. Említést érdemel, hogy 1945-ig a Zala-hídon kívül egy kéttámaszú, konzolos kis Zala-híd és három faszerkezetű, kis nyílású ártéri híd is volt a keszthely-lenti, akkor 732. sz. úton. A Zala rendezése lehetővé tette ezen hidak megszüntetését. Irodalom: [1] A híd törzskönyve, Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht. hídtervtára. [2] Hargitai Jenő hídleírása. [3] Zala vármegye hídnyilvántartása, 1945., Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [4] Zalaapáti Zala-híd próbaterhelése, UKI, 1959. [5] A 75. sz. főút 10,131 km zalaapáti Zala-híd időszakos vizsgálata, 2001., ÜKIG központi hídtervtár, Budapest. 128