Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Vasúti hidak és alagutak Vasúti hidak és alagutak Veszprém megye vasúthálózata 1872-1909 között épült ki, több fontos fő és mellékvonal épült. Hidak szempontjából a Pápa-csornai vonal marcaltői szakasza és a Győrszabadhegy-veszprémi vonal volt különösen szép és nehéz feladat. A megye műtárgyállománya: 201 híd és 715 áteresz. A megye vasúthálózata, Hajós Bence vázlata gazdag mezőgazdasági vidék feltárása, a mezőgazdasági termékek elszállítása volt. A vonal építésének költségeit az érintett vármegyék, települések és uradalmak állták. A kiépítés - a mellékvonalakon szokásos módon - gyenge felépítménnyel történt meg, az engedélyezett legnagyobb sebesség 35 km/h volt.A pályát a 1980-as évek végétől kezdve fokozatosan átépítették a pálya alkalmassá vált 60 km/h sebességű vonatok közlekedésére. A vonalon az állomási szolgálatot teljesen megszüntették, a vonatok közlekedését ezt követően Pápáról irányítják. A vasútvonal megszüntetésének az ötlete már az 1968-as közlekedés­politikai koncepció idején felmerült. Marcaltői Marcal-híd a vonal 118 + 58 hm szelvényében A vasútvonal építésekor 10,00+ 10,00 m nyílású felsőpályás gerin­clemezes acélhidat építettek. Az ala­pok betonból, a hídfők és a pillér magyargencsi bazalttufából, a hord­ós fedkövek süttői mészkőből készül­tek. Az acélszerkezeteket a budapesti Danubius gyár készítette. A hídról ere­deti tervek nem állnak rendelkezésre. A hidat 1945.-ben a visszavonuló németek a hídfőkkel együtt felrob­bantották. A megye vasúti hidjai A Pápa-Csorna vasútvonal hidjai A Pápa - Csorna helyiérdekű vasúton 1896. augusztus l-jén indult meg a forgalom. A vasútvonal valóban helyi érdekeket szolgált, elsődleges célja a vonal által felfűzött A Marcal-híd terve Fonyó Sándor gyűjtemény A híd ideiglenes helyreállítása 1946-ban megtörtént. A provizórium három nyílással készült, a végeken talp­faszőnyeg, közbül facölöp-járom alátámasztásokkal. A tartók nyílásonként két-két 560 mm-es szegecselt tartókból álltak. A végleges helyreállítását 1956-ban kezdték meg. A végleges helyreállítás során a Csorna felőli hídfőt és a pil­lért az alap felső síkjáig visszabontották. A Pápa felőli híd­főt síkalapozással újjáépítették. A pilléralap a mederben maradt.

Next

/
Thumbnails
Contents