Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Tapolcafőn a háromnyílású (3x2,2 m) boltozatot a nyilvántartásban már 1837-ben megtaláljuk. Ezt a hidat 1956-ban vasbetonlemez ráhelyezésével szélesítették [1]. A Tapolca-patak eltűnése miatt [19] napjainkban már nem volt a hídra szükség, elbontották. Veszprémben 1847-ben épült a Hosszú (ma Jókai) utcában a Nagyhíd, a háromnyílású híd egymás melletti nyílásai nem egyforma méretűek, szélső nyílása pedig, kb. 45° ferdeségű [14]. Kár, hogy ez a nevezetes híd átépült. Devecser-Somlóvásárhely között állt ez a két boltozat, Hídlap, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Somlóvásárhely területén is több boltozat volt, ezek is „áldozatul estek" a korszerűsítési munkáknak, a Devecser felé vezető úton 3,9+3,9 m nyílású téglaboltozat volt, szobortalapzattal, valaha szobor is állt itt, a híd építése éve a nyilvántartásban (1963 óta) 1882 volt, valószínű, hogy a devecseri boltozathoz hasonlóan ennél korábban épült, az évszám nagyobb javításra vonatkozhat [16]. Devecser felé haladva még két boltozat volt ezen az úton, ezek is átépültek. Gicen - a Kisbér-Pápa közötti úton - kétnyílású (4,1+4,1 m) szép boltozat állt, építésének ideje nem állapítható meg egyértelműen. Sajnos ma már csak fényképen gyönyörködhetünk ebben a hídban is, a Réti-patak hídját Gáli Imre könyvének megjelenése előtt 1965-ben elbontották. Boltozatok Gic ma már nem látható boltozata, Hargitai Jenő rajza, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Hosszasan lehetne még sorolni a meglévő és az elbontott boltozatokat. Tekintettel arra, hogy történetükről általában keveset tudunk, inkább fotókon mutatok meg néhány jellegzetes kő- és téglahidat, s a megye boltozott hídjainak történetéről és a kutatás nehézségeiről, lehetőségeiről szólok. Gulácsi Séd-patak rendkívül lapos ívű hídja, Hídlap, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény Mint már említettem, 1791-ben fontos döntés született, új fahidat Veszprém vármegye nem kívánt építeni [1]. Hamar jelentkezett eredmény: 1820-ben megállapíthatták, hogy az „Országos és Posta utakon található hidak, melyek eddig fából készülvén voltak, legnagyobbrészt felújították... És a meglévő fahidak helyett is kőből épültek" [21], így a molnárok, akikre hárult a fahidak javítása, a magános utakon lévő csinálására, megigazítására szoríttathassanak Az 1837-ben elkészült nyilvántartás óriási eredményt mutat, a számba vett utakon 235 kőből, téglából épült műtárgy (nemcsak híd, hanem áteresz is) volt [13]. Nyilán a kevésbé jelentős utakon még sok-sok fahíd volt. A II. katonai felmérés térképszelvényein csak a nagyobb nyílásúakat (1 öl fölött) rögzítették. Sajnos a hidak nyílásmérete, illetve az építés éve ezekből a forrásokból egyértelműen nem állapítható meg; levéltári forrásokra (jegyzőkönyvek, tervek stb.)