Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei A hidak és a művészet Nepomuki szobrok a hidak mellett is több helyen állnak, Veszprémben pl. a Jókai utcában a híres, régi Nagyhíd közelében és a várban [2]. Veszprém megye hídállományában a régi, nemes vonalú boltozatok különös értéket képviselnek. Kiemelkedően sok, látványos kő- és téglahíd maradt meg napjaikra is. Ezekről külön fejezetben olvashat az érdeklődő. Biztos levéltári források 1791-től találhatók e hidak közül néhánynak az építésére és az építőkre: Hartner Ignác és Schracz Károly, korai építésükről a művészi kivitelű katonai felmérés térképlapjai is tanúskodnak, így biztosak lehetünk abban, hogy Hajmáskér különleges négynyílású boltozata 1783 előtt már szolgálta a forgalmat. A Veszprém megyei földmérők közül Halász Ignác veszprémi Nagy híd tervét ismerjük, mely megyei különlegességet mutat: ilyen Diszel, Hajmáskér Nagyvázsony, Örvényes hídja is, a többnyílású hidak nyílásai nem azonos méretűek és a Malom-csatorna feletti nyílás a főnyíláshoz képest ferde [4]. Nemcsak közutakon, hanem kastélykertekben, arborétumokban is művészi kivitelű hidak találhatók ma is, Zircen a legrégebbi boltozatok 1759 óta díszítik az ősi parkot [6]. Zircen az arborétum kőhídja, Magyarí László felvétele Külön is szólni kell arról, hogy Veszprém (egyes részei korábban Zala) megye útjainak, hídjainak fenntartói elég jól gondoskodtak a boltozatok megőrzéséről, ennek köszönhető, hogy az országos- és önkormányzati utakon is számos műemléki és nem műemléki védettségű szép boltozat maradt meg, pl. a nem védettek: Ajkarendek, Káptalanfa, Városlőd, illetve Bakonybél, Hajmáskér, Sóly stb. A vasbeton hidak állománya 1936-38 között a mai 8. sz. főút kiépítésekor rendkívüli mértékben gazdagodott: felsőpályás ívhidak: Veszprém, Városlőd, újszerű kerethidak: Szentgál, Tüskevár, faltartós gerendahíd: Városlőd, rendkívül ferde vasútvonal feletti műtárgyak pl. Öskü [7]. A hidakat a kor legjobb tervezője Folly Róbert, Menyhárd István, dr. Schwertner Antal, dr. Sabathiel Richárd és a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium hídosztályának jeles mérnökei, Karoiiny Márton és mások tervezték. E hidakról viszonylag részletes ismertetés található e könyvben is, itt csak a felsőpályás ívhidak - mindkettő Folly Róbert műve - esztétikai értékről szólok. E hidak helykiválasztása kitűnő volt, a veszprémi völgyhíd ma is a legjobb rálátást biztosítja a várra, ugyanakkor meghatározó látvány nemcsak a várból, hanem a város több pontjáról. E híd „megálmodója" a híd félévszázados jubileumára készült tanulmánykötet szerint az Államépítészeti Hivatal kiváló mérnöke, Próder Ferenc (1901-1943) [8]. A híd alakjának aprólékos tervezése Folly Róbert (1889-1965) zseniális munkája, a hidak formáiról írt tanulmányában olvashatunk arról, hogy a híd ívének tervezésénél milyen matematikai számításokat végzett az esztétikai szempontból legkedvezőbb forma kiválasztására [9]. A híd általános tervén a nagy ív képlete is látható [10]. Természetesen az ív alakja mellett számtalan részlet gondos tervezése is szükséges volt ahhoz, hogy a híd Veszprém jelképére vált; erről a már említett jubileumi kiadványban Somfai Balázs adott jó áttekintést [8]. A Veszprémi Völgyhíd, Gyukics Péter felvétele