Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei A hidak és a művészet Hidak és a művészet A Veszprém megyei hidak történetében a művészet több területen is megjelenik. A hidak történetéről városképek (veduták) adnak képet. Várakban bővelkedik a megye, várakról, várostromokról is számos ábrázolást ismerünk. Természetes, hogy a festői fekvésű veszprémi várról maradt fenn a legtöbb metszet. Ritkaság, hogy Sibmacher 1603-ban készült metszetén a Séden átvezető többnyílású híd, a mellette álló malommal szinte állandó eleme a későbbi (1609, 1662 stb.) városképeknek. Veszprém anno képeslap, 16. századi metszet képeslapon, Lovassy Klára gyűjteménye Szép veduta készült Pápáról is, madártávlatból a vár két hídját is szemrevételezhetjük. Természetesen a hadmérnöki várrajzok - különösen Turcoé - megbízhatóbb információt adnak a megye várhídjairól; a művészi ábrázolás igényével készült metszetek az érdeklődők számára mégis kedvesek és hasznosak. A hidak védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobrai az országosnál több hídon megtalálhatók ma is: Diszel, Hegyesd, Káptalanfa, Nagyvázsony, Örvényes, Pápa. Az említett szobrok igen változatos kivitelűek: népies „naiv" ábrázolástól (Hegyesd) az egészen egyedi az 1753-ban készült pápai hídon álló, Nepomukit leütő páncélos katonáig sokféle alkotásban gyönyörködhetünk [5] (3. kép). Az is különleges, hogy több szobor fülkében áll - Diszel, Hegyesd, Nagyvázsony, Örvényes - s ezek között a nagyvázsonyi a fülke méretével egyedülálló a hazai hídművészetben [1]. Káptalanfa gyönyörű boltozatáról hosszú évtizedekig hiányzott a nemesvonalú szobor, ám visszakerült eredeti helyére. Kapolcs Falu hídján - tudomásom szerint korábban nem volt szobor - most nem csak a hidak védőszentje, hanem Mária (Magyarország védőszentje) és a Szentháromság (Kapolcs védőszentje) kerámia szobrai: Szurdi Éva alkotásai díszítik a hidat [3]. Pápa egyedülálló Nepomuki szobra, Mátyus Károly felvétele Mária szobor Kapolcs Faluhídján, Mátyus Károly felvétele