Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei A hidak alapozása Tüskevár vasútvonal feletti hídja, Hargitai Jenő rajza, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A 71. sz. főút korszerűsítése során 1939-ben a minisztérium hídosztálya Balatonakarattyán háromnyílású, síkalapozású hidat tervezett. Érdemes megemlíteni, hogy a régi híd mellé 1990-ben új vasút feletti műtárgy épült, ugyancsak síkalapozással [5]. Badacsonytomajnál 6 m nyílású, magas hídfőjű, vasút feletti híd épült, hídfőnként három-soros cölöpalappal, melyek közül a két-két szélső sort ferdén verték le. A hídfők esetleges elcsúszásának megakadályozására máshol, így Monostorapátiban az Eger-patak hídjánál Mistéth Endre a 25x25 cm-es vert cölöpöket 5:1 hajlással tervezte [5]. A II. világháború utáni újjáépítések legnagyobb munkája 1948-ban Marcaltőnél az új Rába-híd építése volt. Bölcskei Elemér és Székely Hugó a 70 m-es főnyílás hídfőjénél két csoportban kilenc-kilenc, 6 m hosszú cölöpöt, a három pillérnél 3x11x3 m-es süllyesztőszekrényt tervezett [5]. Balatonakarattya kerethídja, Hargitai Jenő rajza, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A hidak zömének újjáépítése után új hidak is épültek, így 1959-ben Ötvösnél a háromnyílású híd síkalapozású, 1960-ban Ajkán a háromnyílású, vasút feletti híd pedig cölöpalapozású. Itt a pillérek alatt 27-27, az egyik hídfő alatt 16, a másik alatt 37 darab, 9 m hosszú vert cölöp készült [5]. 1955-ben kezdődött az országos kishíd-korszerűsítési program. Apáthy Árpád rendkívül körültekintően úgy tervezte ezt, az egyes útvonalakat teljes körűen érintő programot, hogy az alapozást illetően biztonságos, gazdaságosan és gyorsan megépíthető legyen. Az általános megoldás a kisméretű kitámasztott hídfőjű, cölöpalapozású híd volt. A vízügyi szempontból indokoltnál kissé nagyobb nyílás is gazdaságos lehetett, az alapozás egyszerűsége miatt is [6]. Veszprém megyében különösen 1960-tól volt nagyütemű ez a hídprogram. Érdekes, hogy kishidaknál is előfordult kivételként kút- és szekrényalapozás, így pl. Nyaradon az 1960-ban épült, 7 m nyílású Bittva-híd 1 m átmérőjű kútgyűrű alapozású [5]. Kútalap Nyarad hídjánál, Hargitai Jenő rajza, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény 1959-ben nagy árvíz volt a megyében, ezért a tönkrement hidak helyett újakat építettek, pl. a 83. sz. úton Bakonyjákónál, az Uvaterv az eredetinél nagyobb nyílást (11,6 m) és hídfőnként kétsoros (29-29) cölöpöt tervezett [5]. Hídkorszerűsítés keretében 1961-62-ben épült a Tét-marcaltői úton az új Marcal-híd. A háromnyílású (10+19+10 m) híd hídfőinél 3,4x3,0 m és a pilléreknél 3,8x3,5 m keresztmetszetű süllyesztőszekrény épült. Szekrény alapozású Marcal-híd, Hargitai Jenő rajza, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény