Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Vasbeton hidak A Nagydémi bekötőút hídja (1930-ban épült), a megyére jellemző vasbeton korláttal, Hídlap (1981) Közútkezelő tervtára A Sió rendezésével kapcsolatban 1928-ban Mezőkomáromnál megépült - Kovács Sebestyén Aladár tervei szerint - a 32,5 m nyílású Sió-híd [7]. A híd építéséről és előtörténetéről részletesen Fejér megye hídtörténetében lehet részletes információt nyerni. Építésekor és előtte évszázadokon át Enying és környéke Veszprém megye része volt, ezért itt is említést kell tenni erről a Gerber-csuklós hídról, mely építésekor nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotás volt. A Sió-híd terve, Központi Hídtetvtár, Budapest 1935-38 között a 8. számú főút (a főúthálózatot 1934-ben átfogóan szabályozták, ekkor nyerte a 8. számú Székesfehérvár-jánosháza-grázi megnevezést ez a fontos út) új, korszerű nyomvonalon kiépült, különszintű vasúti és néhány közúti keresztezéssel. Az út Veszprém megyei szakaszán két völgyhíd (Veszprém és Városlőd), hat vasút feletti műtárgy (Öskü, Hajmáskér, Szentgál, Városlődnél két híd és Tüskevár), több dűlőutat átvezető műtárgy, közülük egy emeletes, s természetesen sok patakot átvezető híd épült [8]. A rendkívül változatos, korszerű megoldások közül hivatkozott ismertetőjében Harkányi János 13 vasbeton hídról információt és 8 hídról részletes ismertetést ad. Érdekes, hogy a Hajmáskér külterületén épült vasút feletti és két dűlőút feletti hídról nem tesz említést. Hajmáskér szokatlan formájú vasút feletti hídja, Hídlap Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A nagyobb hidakról az egyedi hídleírások között szólunk, itt röviden csak néhány információt adunk. Öskünél a Székesfehérvár-celldömölki vasútvonal felett 28° ferdeségű híd épült, ez akkor hazánkban a legferdébb kéttámaszú vasbeton közúti híd volt. A nagy ferdeség miatt, figyelemmel az esetleges egyenlőtlen süllyedésre négy ponton alátámasztott romboid keretszerkezetet tervezett Folly Róbert úgy, hogy a kereszttartó megemelhető legyen. Érdekesség, hogy a másodrendű hossztartók a kereszttartókra merőlegesen, részben a két végső kereszttartóhoz, részben a két szélső kereszttartóhoz kapcsolódnak. A két végső kereszttartó főtartóknak volt tekinthető, mivel ezekre jutott a legnagyobb súly [8]. Ezt a különleges hidat a II. világháború után, az eredeti tervek alapján újjáépítették, indokolt erősítése bonyolultsága miatt - elhúzódott, s csak 1999-ben épült itt 13,5 m nyílású monolit vasbeton keret. — Öskü vasút feletti hídjának végkereszttartója, Közútkezelő tervtára