Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)
A hídépítés fejezetei
A hídépítés fejezetei Boltozatok Boltozatok A római kori gát boltozata, Gyukics Péter felvétele Veszprém megyében van napjainkban a legtöbb boltozat (73), köztük sok szép, értékes, ennek oka részben az, hogy már a 18. században nagy ütemben épültek kőhidak, különösen 1791 után, amikor a nemesi közgyűlés olyan határozatot hozott, hogy új fahidat már nem építenek [1]. A feltételek is jók voltak, ám ott is építettek boltozott hidakat, pl. Pápa környékén, ahol a kőbeszerzés nem volt egyszerű. Kedvező, hogy Zala megye is igen korán úgy döntött, hogy fahidak helyett boltozatokat építenek, így a mai megye területének azon részén is már a 18. században épültek, mégpedig remek boltozatok (Hegyesd, Diszel) [1]. Dörgicse csúcsíves boltozata, Kovács Csilla felvétele Nézzük a legidősebb kőhidat! Római korinak tartotta a szakirodalom a Kikeri-tói gát (Öskü) műtárgyát (valójában kettőt) újabban a középkori építést valószínűsíti Sági Károly régész. Erről a hídról külön fejezetben lesz szó; a gát római kori építését vitató érvek nem erősek, a kisebb nyílású boltozat eredeti, tehát közel kétezer éves. Dörgicse (Kisdörgicse) csúcsíves hídja egyedülálló a Dunántúlon, építésének történetére vonatkozó adatok eddig nem kerültek elő [4, 12]. A műemléki védettségű híd ma a 7338. j. út 3,950 km szelvényében, a régi, felhagyott útszakaszon áll. A 3,9 m nyílású, 6,7 m széles híd teljes hossza 21,2 m. A híd állapota jó, figyelemfelhívó tábla jelezi a hidat, így e becses emlék sorsa megnyugtató. A helytörténeti munkák forrás megjelölése nélkül említik, hogy valószínűleg középkori eredetű. Dörgicse különlegessége, hogy három romtemploma is van, az egyik e csúcsíves híd közelében, talán habarcsminták elemzése, vagy régészeti feltárás adhatna támpontot a híd korára. Szentgálon úti könyvek, s a helyi emlékezet a „borhordó" úton „római" hídról tud [2]. Képeslap is megörökítette ezt a hidat ilyen képaláírással. Dr. Gáli Imre, aki a hazai hídtörténetírás megalapozója, e fejezet írásának is fő forrása, erről a hídról nem írt [1]. Az 1937-ben készült híd nyilvántartásban a Herend-Szentgál-zsófiapusztai út 2,899 km szelvényében a 3,7 m nyílású kőboltozatra vonatkozóan csak ennyi található „régi híd". Ilyen bejegyzést sem ebben, sem későbbi nyilvántartásokban nem találtam [3]. Szerencsére megmaradt az 1938ban készült hídlap, melyben az építés évére vonatkozóan ez a meglepő adat található: 1667, elírás, számcsere nem lehet, kutatókra váró szép feladat lehet az utánjárás e híd történetének. Ennél sokkal fontosabb a hidat megmenteni, mert a felhagyott útszakaszon álló híd félig összedőlt [4].