Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye adottságai

Az álla(dal)mi és országos közutak (1865) 138] Az utak fenntartását, építését irányító, felügyelő szervek tekintetében is sok változás volt, a közlekedés feltételeinek szabályozása (1855), királyi kancellária visszaállítása (1861), az Országos Építési Főigazgatóság beolvadása a Közmunka- és Kereskedelemügyi Minisztériumba, s rendkívül fontos volt a m. kir. mérnöki, később államépítészeti hivatalok megszervezése [41]. Az 1867-ben alakult hivatalok között volt a veszprémi is. Előrelépés volt, hogy 1877-ben az államépítészeti hivatalok a vármegyei mérnökök feladatát is átvették, ezzel egységessé vált a szakmai munka [4]. 1878-tól alispáni jelentések adnak számot az út és hídügyekről. 1881-ben a jelentés 537 km megyei úton 293 kő, 120 fa és 15 vegyes felszerkezetű hídról ad számot [4]. Az utak építésében, fenntartásában korszakos jelentőségű volt a Baross Gábor előterjesztésében elfogadott úttörvény (1890 évi I. te.) [4, 18, 40]. Ebben a törvényben körültekintően szabályozták a műszaki és gazdasági, szervezeti ügyeket is. Az úthálózat forgalmi terhelését először 1869-ben mérték fel, az első személygépkocsi csak 1895-ben jelent meg, így érthető, hogy csak a vonóállatok számát mérték fel. Az adatokat térképen is megjelenítették [43]. A vasútvonalak a megyében 1872-től nagy ütemben épültek (erről külön fejezet szól), ezért fontos esemény volt 1905-től a vasúti hozzájáró utak kiépítésének és a törvényhatósági utak állami kezelésbe vételének programja [4]. Az úthálózat állami, megyei/törvényhatósági, községi/vicinális és vasúti hozzájáró utak szerint kategóriákba volt sorolva, az úthálózat zöme megyei, illetve községi út volt [4, 18]. Az utak kiépítése az I. világháborúig jó ütemben haladt, az útügyi szolgálat megfelelően működött, a háborús időszak azonban visszaesést hozott [4, 42]. A közúthálózat kialakulása Az úthálózattal együtt és külön is több fontos híd épült, ezekről a következő fejezetben lesz szó. A két világháború között több fontos intézkedés történt az úthálózat fejlesztésére, a gépjárműforgalomra alkalmas állapotba hozására: többek között 1924-ben 73 millió aranykoronás külföldi kölcsönt vettek fel közutak és hidak építésére. E program keretében 1925-29 között a balatoni körút és a Balaton megközelítését szolgáló, mintegy 220 km-nyi útkorszerűsítés történt, így a Győr-Veszprém közötti úté is [4, 18, 42, 44]. A „főközlekedési úthálózat" 1934-ben, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A Veszprém környéki úthálózat 1942-ben (piros az állami, kék a törvényhatósági utak jelzése), Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A megye adottságai