Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások A Kikeri-tói gát és hídja Öskü az /. katonai felmérésen, Hadtörténeti Intézet és Múzeum Nézzük ezek után azt, hogy a nevezetes római út ezen a gáton, vagy máshol mehetett? Laczkó Dezső az Itinerarium Antonioniban szereplő Savaria-Aquincum út egyik állomását, Osonest Ösküben látta, úgy vélte azonban, hogy a gáttól északra fekvő Bántapusztán mehetett át az út, mert „az építmény (gát) tengelye kelet felé hirtelen egy dombnak irányul és itt a tengely folytatásában egy nagyforgalmú út rendes kiképzésének nyomát sem találjuk", továbbá ő is felvetette, hogy a kőgát környékén római építményt nem középkori halastó és duzzasztórendszer sokkal inkább valószínűsítő". A Régészeti topográfia további megállapításait nem ismertetem, csak egy lábjegyzetére térek ki, eszerint: „a római útvonal itteni átvezetése azért sem hihető, mivel a környékbeli római lelőhelyek mind a gáttól északra eső magasabb részeken találhatók". Az a megállapítás, hogy a gát római jellegzetességet nem mutat, meglepő, mert Henszlman Imre sokat hivatkozott cikkében azt írja, hogy „itt (A Kikiri tónál) egészen analóg építkezést találtam, itt két, inkább csak emelkedés, mint halom közt vonul el a kőgát ... a gátnak két csatornája van, az egyik boltozott, a másik úgy látszik csak újabb időben lett boltozva, midőn az országutat itt keresztül vezették, végre itt is, mint Pátkán a belső magfal be van fedve faragott kőtáblával ..." [19]. További részletekbe nem bocsátkozva a két létesítmény hasonlósága nem kétséges. Még egy tényt említek, kollégám, dr. Imre Lajos közvetítésével sikerült felkeresnem Póczy Klárát, aki elmondta, hogy „nem egészen hivatalosan", de az 1970-es években kisebb feltárást végzett a helyszínen, s ő meggyőződött annak - legalábbis a gát alsó részének - római voltáról [20]. A 8. sz. főút négynyomúsítása után a műtárgy déli oldala, Hídépítő, Csecsei Pál felvétele és napjainkban, Halász Lajos felvétele 139