Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Marcaltő hidjai Ennek a hídnak az előtörténete megegyezik a Marcalhídéval: 1911-en 7,0+7,0 m-es vasbeton gerendahíd volt, ezt is felrobbantották, ideiglenesen helyreállították, majd az építés idejére megerősítették. A takaréküreges lemez vasszerkeszerelése, Tóth Ernő felvétele Az új Tapolca-hiú, Tóth Ernő felvétele melyek felhagyott útszakaszokra kerültek, a későbbi építési év talán nagyobb javításra vonatkozik [9]. A Marcalon egy önkormányzati kezelésű híd is áll, egy 1966-ban épült dűlőúti híd 4+3x8+4 m nyílású, szélessége 1,25+3,80+1,25 m. A hidat a Hídépítő Vállalat építette, valószínűleg az ekkor folyó Marcal-szabályozással összefüggésben. A Pápa-csornai vasútvonalon 1896-ban indult meg a forgalom, ekkor a Marcalon 10,0 + 10,0 m gerinclemezes acélhíd, a Cigánypatakon 15,0 m nyílású gerinclemezes, a Rábán háromnyílású rácsos acélhíd (90 m össznyílású), a Rába ártéren egy 31,6 m és az ún. Feneketlen-tavon 4x15,0 + 20,0 m-es rácsos híd épült. 1945 márciusában mind az öt hidat felrobbantották, ezek közül véglegesen csak a Cigány-patakhidat építették újjá a Hatvan-Salgótarján vasútvonal Tarján-patakhídjának felhasználásával. A provizóriumok változatos provizórium-skanzennek mondhatók. A vasúti hidak részletes ismertetése a vasúti hidak fejezetben található. Marcaltő két Rába-, három Rába-ártéri-, három Marcal- és két Cigány-csatorna-hídjával a „hidak városának" nevezhető. Városi rangja ma nincs, ám korábban az is volt [2]. Az 1965-ben megépült útkorrekcióban a Tapolca felett is épült egy 8,0 m nyílású FT tartós híd [8]. A felhagyott útszakaszon két 3,5-4,0 m nyílású téglaboltozat állt. Az 1937-ben készült híd nyilvántartás szerint ezek 1886-1888 között épültek [5]. Levéltári források Marcaltőn tégla boltozatok építéséről 1830-ban adnak hírt, lehetséges, hogy ezek azok a hidak, Öreg boltozat a felhagyott útszakaszon, Tóth Ernő felvétele Irodalom [1] Finály Gábor dr.: Római utak a Dunántúl, Archeológiai Értesítő, 1903. [2] H. Szabó Lajos: Udvarház és kastély Marcaltőn, Marcaltő. [3] Az I. katonai felmérés térképszelvénye, Hadtörténeti Intézet és Múzeum. [4] Mentes Zoltán - Galgóczi József: Hidak Győr-MosonSopron megyében, Győri Közúti Igazgatóság, Győr, 1993. [5] Hídnyilvántartás 1937-ből, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [6] Veress D. Csaba: A balatoni csata (1944. dec. 1.-1945. márc. 30.), Veszprém Megyei Tanács Vb., 1977. [7] A Veszprémi Államépítészeti Hivatal iratai VI. 401. b., Veszprém Megyei Levéltár. [8] A híd terve és iratai, Közútkezelő hídtervtára, Veszprém. [9] Ócsvár Rezső: A magyarországi kábeldaruk negyedévszázados mélyépítő-ipari tapasztalatairól, MSz. 1967. 2.sz. [10] Hargitai Jenő hídleírása, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. 133