Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Egyedi hídleírások

A betonozásra kész zsaluzat, Gy Lovassy Klára gyűjteménye lenes ívcsuklóit május 26-án betonozták be. (Építés köz­ben az ív statikai váza háromcsuklós tartó volt, a záradék­nál és az íwállaknál lévő ideiglenes csuklókkal.) Ekkor kez­dődött az oszlopok, majd a pályaszerkezet építése [17]. A kétnyílású híd ívtartóinak betonozását 1937. május 11-én, a kiállványozást május 25-én a pályaszerkezet betonozását július 23-án fejezték be [18]. A híd a tervezettnek megfelelően, folyamatosan épült, 1937 őszére már bazaltkocka burkolattal várt arra, hogy mielőbb a megnyithassák. Az 1937. október 13-15-i próbaterhelés után 1937. december 22-én átadták a forgalomnak. Kész hídszerkezet, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A Szent István völgyhíd Ünnepélyes felavatását - a Hősi kapuval együtt ­1938. október 5-re tervezték. A Felvidék visszacsatolásá­val kapcsolatos katonai események miatt erre csak 1939. június 19-én került sor. A Szent István Völgyhídon a nemzetiszínű szalagot Habsburg József királyi herceg, tábornagy vágta át. Forgalomba helyezve „A budapest-gráci állami közút legszebb és legnagyobb műtárgya a Szent Istvánról elnevezett veszprémi völgyáthi­dalás... E híd jelenleg Magyarországnak legnagyobb és legszebb vasbeton hídja, egyben - a közelmúltban most már visszakerült garamkövesdi Garam-híd után, mely elvi­leg hasonló elrendezésű - Csonka-Magyarországon az el­ső felsőpályás közúti vasbeton ívhíd." [19]. A völgyhíd a várral, korabeli képeslap, Veszprém Megyei Levéltár Az új völgyhíd hiába várta a békés turistákat. Röviddel felavatása után kitört a II. világháború. A fontos stratégi­ai út főleg katonai forgalmat szolgált. 1944. őszén Siems őrnagy, városparancsnok elrendelte a híd felrobbantásá­nak előkészítését. Márföldy Aladár városi főmérnök meg­bízásából Takács József vízmű főgépész az éj leple alatt a robbanótöltetekből kiszerelte a gyutacsokat. A nagy ívnél sikeresen hajtotta végre a feladatot, a kis hídnál megza­varták [20]. A hidat a német csapatok a város kiürítését követően, 1945. március 21-22. közötti éjszakán felrob­bantották. A nagy ív - néhány koromcsíktól eltekintve ­ép maradt, de a kis híd súlyosan sérült [21]. „Bombatá­madás következtében 9,30 m hosszú jármos és az egyik, 26,60 m nyílású íves rész megsérült, oly módon, hogy a 9,30 m-es rész pályaszerkezete teljesen használhatat­lan, míg az egyik, 26,60 m nyílású íves részen a balolda­li ívtartó megmaradt, a jobboldali ívtartónak a belváros felé eső válla a bombatalálat következtében eltörött és leesett és a záradék után mintegy 1,5 m-rel ugyancsak eltörött. A folytatólagos ívrész záradékban mintegy 1,0 m-t megsüllyedt. Az íves részen a záradékig a pályaszer­kezet az eltörött ívtartóval együtt leesett, míg a második félrésszel jobb oldalon az ívtartóval megsüllyedt" [22]. 114 Egyedi hídleírások

Next

/
Thumbnails
Contents