Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Veszprém hidjai Említései: „Az Nagy híd mellett az Nagy és kis Séd közt" 1764 [13], „A Nagy hídtul fogva a Piarczig" 1780., „Nagy Hidi Piarcz" 1800., „Nagy Hidi uttza" 1801 [14]., „A Nagyhídinál a Séd folyóvíz bal partján a káptalan fundusán" 1840 [15]. A Nagyhíd terve (1847), Veszprém Megyei Levéltár Átépítve bár, de eredeti helyén láthatjuk ma is. 1910-ben a Benedek-hegy keleti sziklaoldalának megbontásával új utat nyitottak az Aranyosvölgy Szentkatalinszeg (Margit romok) között, amelynek szerves része a Tobak utcai híd [16].(ll.sz.) „Nagy-Vázsonyba vezető Posta-útban levő kőhíd a város határában" (1793) [17] a Vámosi út Stadion úti csomópont- Temető közötti útszakaszának ma meglévő áteresze. hidat. Felújítását 1997. októberére befejezték, ezzel egyidejűleg a befolyási irány felől záportározó medence, uszadékfogó is épült. Hidak, melyek elvesztek az idő sodrában A Séd völgyi malmok megjelennek már a 11. században. 1249-ben három, 1258-ban kettő, 1269-ben egy, 1275-ben egy malomról történik említés [20]. Ezek hidjai mára elpusztultak. Az Úrkút! malom volt gyaloghídja, Laczkó Dezső Múzeum A helyreállított Fejes-völgyi boltozat, Gy. Lovassy Klára gyűjteménye Kőhídjaink közül a legrégibb és legszebb az Állatkert nyugati végénél a Fejesvölgy [18] időszakos vízfolyására épült. (21.sz.) Említései: "Keő hidnál a Vámosi út mellett"1784 „A Bátor keresztfa felett" 1827., „A Bátor keresztfa mellett levő kőhíd"1892., „Fejesvölgyi hidon átvezető út" 1912. [19] A Jeruzsálem-hegy és Gulya-domb közötti völgy a várost dél-nyugatról körül ölelő területekről gyűjti a csapadékvizet, majd a Séd betekinsvölgyi szakaszába torkollik. A lezúduló víztömeg időnként óriási károkat okoz. 1996ben egy hirtelen jött nagy eső használhatatlanná tette a Veszprém a 18. században a hidak városa volt [21]. Volt híd, átjáró a városrészek közötti valamennyi völgyben. Mint minden középkori várhoz, Veszprémben is felvonóhídon keresztül lehetett a déli várkapuhoz jutni [22]. Itt a vár falait nem vizesárok vette körül, a csapóhíd természetes árok fölött, ma az Óváros tértől kiinduló Ányos és Virág Benedek utcák vonalában volt egykor. Emlékét a várfeljáróban, 1785-ben elhelyezett Nepomuki Szent János szobor jelzi [23]. Híd volt a Szentmiklósszeg alatt is, a Komakút térnél. A Koma-forrás első említése 1271-ből származik. Szabadon kifolyó forrás volt mindaddig, amíg a Megyeház felé vezető utat a mai szintjére fel nem töltötték. A kifolyó víz útját már az 1780-ban készült Kovács Ferenc-féle térkép is mutatja, a Kálvária dombját északról megkerülve érte el az Ördögárkot [24]. Bíró Márton 1745-ben a következő hivatalos javaslatot teszi:"...hogy a szekerekkel való járás is alkalmatos lehessen, a Püspök Úr kertyénél levő zuggónál egy erős és jó széles kü híd csináltassék ..." [25] Az egykori Ördög-árok nyomvonala délről északra (a mai Füredi úttól, az Ördögárok utca-Erzsébet liget-Püspökkert—Szeglethy u.-Ranolder tér-Jókai utca vonalát kö106