Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI TOLNA MEGYE ÚTJAI ÉS HIDJAI Simontornya 1 Ó8ó-ban sz. és 56. sz. főútvonal karbantartási és javítási munkálatai során. Ezt a megállapítást a XX. században készült légi felvételek is megerősítették [4]. A római birodalom bukása és a magyarok bejövetele között eltelt időben csupán a limes menti út egyes létesítményeinek maradtak nyomai. Ebben az időszakban nemcsak a megye, hanem az ország egész területén nomád népek laktak, állandó települések csak gyéren, vagy egyáltalában nem alakultak ki, így állandó útvonalak sem. A magyarok bejövetelét rendezettebb időszak követte, mely ugyan egyáltalában nem volt mentes háborúktól, azonban mégis lehetővé tette állandó települések keletkezését és az elemi kereskedelem kialakulását. A középkor folyamán a kereskedelem és a közlekedés Tolna megye területére is kiterjedt. Ebben az időszakban nemcsak a helységnevekben szereplő „híd" szó (Hídvég, Hidas, -hida stb.) hanem a korabeli oklevelekben szereplő leírások és utalások is arról nyújtanak felvilágosítást, hogy kisebb-nagyobb vízfolyásokon hidak léteztek. Oklevelek tanúskodnak arról is, hogy Ozora várát, Simontornya és Dombóvár várait csak hidakon lehetett megközelíteni. A várak egyben az utak kiinduló- és célpontjai voltak [5], A 14-15. század folyamán Tolna megye területén egyre fokozódó mértékben hangsúlyt kapott a kelet-nyugati irányú kereskedelem, melyet a dunai révek közvetítettek. Ezek a révek lettek a célpontjai a megyét átszelő kereskedői utaknak. Az alábbi utakról emlékeznek meg az egyes korabeli oklevelek [61: - Székesfehérvár felől a Sárvíz keleti partján Kölesdig, ott a hídon át egyesül az ottani úttal, - A Sárvíz nyugati partján Simontornyától Kölesdig, - Szeged felől a madocsai réven át Zircre és Pannonhalmára vezető úton egy 1393. 13