Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

DUNA-HIDAK A szekszárdi Duna-híd az M 9 autóúton EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK A bajai közös üzemű Duna-híd közúti szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. A torlódás, várakozás 1980 után szinte elviselhetetlen volt, ezért a közlekedési tárca megvizsgálta a híd kapacitásának növelését, beleértve új híd építését is. Elsősorban Gemenc védettsége miatt reális megoldásként új híd építése Szekszárd-Kalocsa térségében jött szóba [1]. A Közlekedési Minisztérium 1985-ben az úthálózat, 1987-ben már a megvalósítandó Duna-híd szerkezeti kialakítására írt ki pályázatot [2]. A bajai Duna-híd forgalmi csődje miatt a személygépkocsi- és a könnyű teherforgalom viselésére alkalmas konzolok 1990-ben elkészültek azzal, hogy a szekszárdi Duna-hidat mielőbb meg kell építeni. Az Autópálya Igazgatóság 1991-ben szerződést kötött tervező és tanácsadó cégekkel a 9. sz. autóút és a díjas Duna-híd koncessziós versenytárgyalásához szükséges dokumentumok elkészítésére [1]. Az előminősítési eljárás még ebben az évben megindult, végül két konzorcium adta be ajánlatát, ebből a GTM International - Hídépítő Rt. - Betonútépítő Rt. - Bank of America konzorcium ajánlatát minősítették kedvezőbbnek, s 1993 decemberében meg is kötötték a koncessziós szerződést. A szerződés a 6. és 51. sz. főutak közötti 20,6 km autóútra és a kétsávos (932 m hosszú) Duna-hídra vonatkozott [1]. Ebben az időben futott a Déli Autópálya (DAP) terve is, s felmerült az egyeztetés szükségessége, a Déli Autópálya látványos tervét szorgalmazók azonban egyelőre nem kívántak Duna-hidat építeni. Különböző fórumok, ankétok foglalkoztak a Duna-híd kérdésével, például 1993 júliusában Fadd-Domboriban a Duna jövőjéért címmel tartottak ankétot [3]. 1995-ben az építési engedély meglétéről szóltak a hírek [41. Pénzügyi nehézségek merültek fel, húzódott az érdemi döntés, hiába volt 1997. október 17-én Dombóváron, 1998. február 23-án pedig Szekszárdon már a IV. Duna-híd konferencia, hiába írtak a napilapok török befektetőről s újra a Déli Autópályáról. A szomorú tény az, hogy 1998 februárjában a KHVM felmondja a szekszárdi Duna-híd építésére 1993-ban aláírt koncessziós szerződést [5]. A híd építésének nem volt akadálya terv-, illetve engedélyhiány, s a területvásárlások is megtörténtek, időközben (2000 júliusában) megállapodás született, hogy az új Duna-híd acélszerkezetű legyen. A legfontosabb döntés persze az volt, hogy a híd ne koncessziós keretek között épüljön meg. A részletek mellőzésével 2000. október 26-án aláírták az M9 és az új Duna-hídra vonatkozó szerződést 2003. június 30-i befejezési határidővel [6]. Az épülő M9 helyszínrajza (Uvaterv 74