Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A megye adottságai

TOLNA MEGYE ÚTJAI ÉS HÍDJAI A MEGYE ADOTTSÁGAI Amennyiben szakember közreműködése is szükséges volt, úgy ajánlata alapján rendszerint a helybeli mester kapta a megbízást. A 18. század elején az alábbi ácsmesterek nevével találkoztunk egyes hídépítési munkákkal kapcsolatban: Janzug Antal, Miskolczi János, Jenisztner Antal, Kopacsek János. Kőművesmester: Ulain József. Molnárok: Dőri Ádám, Gunstein János. A munkák elszámolásait többnyire a megyei földmérő ellenőrizte. Az építmény tervét is rendszerint ő készítette. A törökök kivonulása után kevés figyelem fordult a középítkezések felé. Ez a körülmény talán nem tűnt fel a helybeli közigazgatást is intéző uralkodó vezetőknek, ellenben feltűnhetett az ország fejlődéséért felelős Helytartótanácsnak. Erről tanúskodik az a latin nyelvű rendelkezés, melynek értelmében a „vármegyei geometriát" (mérnököt) arra hívták fel, hogy ne csak azokat az út- és hídépítkezéseket felügyelje, amiket a megye tanácsa rendel meg és hajtat végre, hanem fordítson figyelmet azokra is, amelyeket a helybeli hatóság végeztet. „Őfelsége a nádor úgy rendelkezett, hogy a megyei mérnökök a jövőben ne csak a megyék által végeztetett közmunkákat irányítsák, hanem ellenőrizzék a települések által végeztetett közmunkákat is, hogy azok a közérdek messzemenő figy elembevételéAz 1827-ben elkészült út-, híd nyilvántartás egy oldala (Magyar Országos Levéltár) vei készülhessenek és hasznára legyenek a közösségnek. Közben ügyeljenek a munka minőségére és a kellő szakértelem érvényesülésére." Néhány évtizeddel később készült el az utak és a hidak újabb összeírása, ezúttal az országos és kereskedői utakra vonatkozóan. A Helytartótanács 25 856/1832. sz. (1832. október 2-án kelt) rendeletét Tolna megye csak 1837ben hajtotta végre, miután a köztes időben Schnemann János és Beszédes Ferenc földmérők elvégezték az ehhez szükséges felméréseket. Az erről szóló jelentés 22 oldalra terjedő kimutatást tartalmaz, melyben az utak egyenkénti hossza, a csatlakozások, a községhatárok, a hidak anyaga, mérete, stb. szerepel. Eszerint 1837-ben a 293 158 öl (585 km) hosszú országos és kereskedői úton 99 kőhíd és 88 fahíd állt. A táblázatban szereplő hidak túlnyomó többsége kishíd. Az egy ölet meg nem haladó hosszúságú hidak teszik ki a hidaknak több mint a felét, ennél nagyobb, de 2 ölnél nem hosszabb hidaké a harmadát. A kishidak között - különösen a Völgységben - aránylag sok a boltozott kőhíd. A táblázatban feltüntetett boltozott kőhidak közül a legtöbb időközben átépült, azonban néhány - változatlan formában - ma is a helyén áll. Közülük különös figyelmet érdemel a bonyhádi kétnyílású híd, mely több mint két évszázada hordozza a forgalmat. A fahidak közül nyolcnak a hossza haladta meg a 10 ölet. Ezek közül ma már egyik sem áll, helyüket vas- majd vasbeton hidak foglalták el. Közöttük három Kapos-hídnak, továbbá Kölesd két hídjának a méretei azonosak. Ezek nyilvánvalóan a Nádor-csatorna építésével kapcsolatban egységes terv szerint épültek 1827. és 1837. között. 18