Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK VASÚTI HIDAK I. sz. vasúti Kapos-híd Az I. sz. Kapos-híd jelenlegi elrendezése A Budapest-Pécs vonal az 1039+72 szelvé­nyében, Tolnanémedinél keresztezi először a Kapóst. A vonal építésekor 1882-ben 30,6 m nyílású alsópályás, X rácsozású hegeszvas híd épült. A 16 oszlopmezős főtartó támaszköze 32 m, magassága 3,0 m volt. A vonalon az 1882-ben épített hidakat (stíriai) grazi cég ké­szítette. Az eredetileg 36 tonnás mozdonyter­helésre méretezett hidakat később megerősí­tették. Az eredeti hídszerkezetet és az alépít­ményeket 1944 őszén felrobbantottak. 1945­ben az eredeti híd tengelyétől balra provizóri­umot építettek. A ma is üzemelő hidat 1952. június 16-án adták át a forgalomnak. A híd alsópályás, pár­huzamos övű, szimmetrikus oszlopos rácsozá­sú acélhíd 40 m szabad nyílással. A felső ke­resztkötés nélküli, nyolc oszlopmezős főtartó támaszköze 41,2 m, magassága 4,8 m. A híd építésekor az alépítményeket is átépítették. Az acélszerkezetet a MÁVAG gyártotta. A hídszer­kezet tömege 144 tonna. II. sz. vasúti Kapos-híd A Budapest-Pécs vonal az 1102+23 szelvé­nyében, Pincehelynél keresztezi másodszor a Kapós folyót. 1882-ben az I. Kapos-híd dal azo­nos 30,6 méter nyílású hegeszvas híd épült. 1944 őszén az alépítményeket és a hidat fel­robbantották. Az eredeti hídszerkezet felhasz­nálásával megkerülő vágányon provizóriumot építettek, melyet 1949. július 13-án helyeztek üzembe. Végleges helyén 1950-ben 38,2 m tá­maszközű, 37 m szabad nyílású folytvas alsó­pályás rácsos hidat építettek, melyet 1950. de­cember 20-án adtak át. A nyolc oszlopmezős, párhuzamos övű rácsos főtartók magassága 5,04 m. A hidat a MÁVAG gyártotta, tömege 133 tonna. A hidat dr. Ritter Mór tervezte (ÁMTI). 141

Next

/
Thumbnails
Contents