Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A megye adottságai

TOLNA MEGYE ÚTJAI ÉS HÍDJAI A MEGYE ADOTTSÁGAI ,De országút s dülőút a föld melegét őrzi: talaj-sötét. Használja máris pata és kerék," Illyés Gyula TOLNA MEGYE ÚTJAI ÉS HÍDJAI Az utak, a vízfolyások és a hidak egyidősek az emberiséggel. Tolna megyében sok a kis vízfolyás, így sok híd építésére volt szükség. A római birodalom északi és keleti határvonalát a Duna alkotta, s ezt a határvonalat a római katonaság állandó ellenőrzése alatt tartotta. A határvonal - limes - mentén, a Duna partján, őrhelyek épültek, egymástól látható távolságra, a katonaság ellátására pedig laktanyák - castrumok - szolgáltak. A castrumokat egymással és a birodalom fővárosával a legfontosabb hadi út kötötte össze, amely elsősorban a hadsereg ellátását biztosította. A rómaiak castrumai közül Baracs térségében Anamatia, Tolna város közelében Alta Ripa, Szekszárdon a Béla tér közelében Alisca és közvetlenül a Baranya meA limes út Szekszárd térségében (fekete vonal) és a mai 56. sz. főút (narancssárga) azonos nyomvonalon fut (dr. Visy Zsolt) gyei határnál Lugio nyomait találták meg a régészeti kutatások során. A felsorolt castrumokat kötötte össze egymással a limes menti hadi út. A Duna mente a rómaiak idején sok helyen még a tíz kilométert is meghaladó szélességben iszapos mocsár volt, így Alisca túl messze esett a hajózó utat is védő határvonaltól, amit a római hadvezetés Alisca ad Latus fiók-castrum telepítésével és a fő-castrummal való biztonságos közúti összeköttetéssel oldott fel. Feltehető, hogy ezen út nyomán vezet út Szekszárdról a gemenci erdőbe [1]. A limes menti útvonalra jellemző volt az egyenesekből álló vonalvezetés, 5-10 m szélesség, hidak, árkolás, útburkolat, vízelvezetés megoldása [2]. Nem mondható el ugyanez a római birodalomnak megyénk területén vezetett többi útjáról, amelyeken helyenként még az árkolást is elhagyták [3]. Ezek az utak helyi provinciális érdekeket szolgáltak és Pannónia főbb településeit kötötték egymással öszsze (Sopiane, Herculia, Campona, Intercisa, Gorsium, Pons Sodoraim, Altinum stb.). A római kor építményeiből a késői utókor számára tárgyi emlékek sokasága maradt fenn (téglák, mérföldkövek, stb.), s ezek között hidak maradványai is szerepelnek, ha kevés számmal is. Az említett limes menti út nyomvonalán római hídfő maradványaira leltek a dunaföldvári Felső tó levezető árkánál, továbbá a kenderáztató tóban is. Hídnak kellett lennie a római limes menti úton a Sárvíz völgyénél is. Ellenben cölöpmaradványok kerültek elő több helyen a jelenlegi 6. 12