Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

BONYHÁDI ÉS SZEKSZÁRDI HIDAK Szekszárd hidjai EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Szekszárd fejlődése csak a 20. század második felében érte el Magyarország megyei székhelyeinek városias jellegét, beépítettségét és ezzel a Tolna megyei településekhez viszonyított elsőbbségét, majd vezető szerepét. A várost a tőle nyugatra lévő hegyekről lezúduló Séd patak osztja ketté, mely a város területén széles és mély völgyeletet alkot. Ennek a torrens jellegű vízfolyásnak régebben csupán csekélyebb méretű árka volt, melynek áthidalására nem volt szükség, sem igény. Egyetlen kisméretű hídja volt a város Duna felőli szélén, a mai 56. sz. főút elődje számára. A patak azonban ezt az árkot fokozatosan kimosta és mélyítette, eleinte csak kisebb mértékben. A torrens eróziós munkája felgyorsult akkor, amikor a Szekszárd feletti enyhe lejtésű, erdős hegyoldalon szőlőt telepítettek. A terület esővizei a természet adta tárolás nélkül egyre nagyobb tömegben ömlöttek az árokba, mosták el partjait, azt mind jobban bővítették. A 18. század végén a megnövekedett vízmennyiség mind nagyobb területeket öntött el a városmag közelében, ahol a főutat csak az említett kisméretű hídnyílás ívelte át, mely a vizet felduzzasztottá. Az 1796. június 15-én kelt kérelem Szekszárd bírájának és esküdtjeinek beadványát tartalmazza, melyben azt kérik a megyei hatóságtól, hogy a „város hídját szélesítsék ki", mert a Séd vize nem tud lefolyni. Ez a híd a mai Rákóczi út hídja volt, mely az azóta beboltozott árok fölött vezette át az utat. Ugyanakkor a Séden való átjárás iránti igények is megnövekedtek, úgyhogy az árok áthidalására a város belső területén is hidat kellett építeni. A szekszárdi levéltárban őrzött 280/1836. sz. iratban két helybeli polgár elpanaszolja, hogy a Sédet átívelő fahíd megrongálódott, helyette boltozott híd építésére lenne szükség. Mint írják: „... a kimosások az árok partján épült házakat veszélyeztetik", volt ház amelyik összeomlott. A panaszbeadvány nyomán a járási főszolgabíró utasítást kapott, hogy intézkedjék az ároknak a veszélyeztetett helyen való beboltozása iránt, ami meg is történt. Szekszárd hét hídja 1 799-ben Wenzelans Ferenc kőműves rajzán (Karoliny Márton nyomán) 128