Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

BONYHÁDI ÉS SZEKSZÁRDI HIDAK EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Bonyhád hidjai BONYHÁDI ÉS SZEKSZÁRDI HIDAK Bonyhád központját csupán néhány száz méteres bekötőút köti össze a 6. sz. főúttal. Ez a bekötőút keresztezi a Völgység-patakot, melyen egy több mint kétszáz éves kőhíd áll. Fél évszázaddal ezelőtt, amikor a főút új nyomvonalán kiépült, a település fejlődése még csak a Völgység-patakig terjedt. Ma már az ipari jellegű beépítés túlnőtt nemcsak a patakon, hanem a főúton is, átterjedt a főúttól keletre fekvő hegyoldalra is, ahol régebben csak a temető sírjai foglaltak helyet. Bonyhád környéke a II. katonai felmérésen (1860) (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) A barokk kori kőhíd ma már szerves része a bonyhádi utcahálózatnak, illetve műtárgyainak. A híd 1782-83-ban épült. E tényt bizonyítja, hogy több falu bírája panasszal fordult a megyéhez amiatt, hogy a fuvarosoknak nem fizették ki a bonyhádi (és bátaszéki) kőhidakhoz szükséges kő fuvardíját. A Tolna megyei levéltárban 1-1784/36. szám alatt, gót betűkkel írt német nyelvű nyugták találhatók, melyek nyilvánvalóan a kifizetés (tehát a teljesítés igazolása) után kerülhettek letétbe. Az utak és hidak 1837. évi összeírásában az anyagnak és a méreteknek a maiakkal való azonossága világossá teszi, hogy a tárgyalt híd eredeti formájában megmaradt az összeírás óta a mai napig. Annak idején 5 öl, tehát közel 10 méter szélességből a bekötőút számára 2 kocsinyom volt szükséges, ami a kétoldali mellvédekkel együtt is csak annyit foglalt el a szélességből, hogy a gyér kocsiforgalom mellett a gyalogosok126