Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

KAPOS-HIDAK EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Szakályi Kapos-híd újjáépítése a 65. sz. úton Újjáépítés éve: Nyílása: Pályaszélesség: Kivágott részek: Szerkezeti hossz: Teherbírás: Megbízó: Tervező: Kivitelezők: 1949. 5,90+20,80+5,90 m. 0,75+6,50+0,75 = 8,00 m. A felmenő betonfalazat 1,50-I,00x5,22x 8,04-7,40 m. 39,30 m. 20 tonna. Közlekedésügyi Minisztérium V/2, hídosztály. Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet, dr. Schwertner Antal egyetemi tanár. Mélyépítő és Mélyfúró Nemzeti Vállalat, Budapest, Állami Közúti Hídfenntartási Üzem, Budapest. Bél Mátyás 1735-ben írt nagy művében említi a szakályi hidat [1]. Az I. katonai felmérésen gát és két híd látható a település melletti átkelőhelyen [2]. Párhuzamos övű, kétszeres rácsozású „vashíd" épült a Kapóson 1883-ban, olyan, mint Dombóvárnál, Döbrököznél, Medinánál. (Csak korabeli képeslap pici képét sikerült fellelni.) E híd 1940-ben az egyik hídfő alámosása miatt összedőlt. A helyreállításról többek között a régi felszerkezet statikai számítása tanúskodik [3]. A hidat a második világháborúban felrobbantották. A felrobbantott híd mellett cölöpjármos provizórium épült. Az új híd kéttámaszú, konzolosan túlnyúló, acélgerendás, a pályalemezzel együttdolgozó felszerkezetű. Alépítmény: mindkét pillér cölöpalapozású. A Szakály felőli pillérnél négysorú, a Hőgyész felőli pillérnél háromsorú, vert 30/30 cm keresztmetszetű vasbeton cölöpöket alkalmaztak. A konzolvégeknél a töltés lezárását a vasbeton pályalemezzel egybeépült, lefelé nyúló kötény fal és függő szárnyfal szolgálja. Az acéltartók behúzása (Építési napló, 1949) 122