Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Sióagárdi Sió-híd a 63123 j. úton A Sió ÉS A SÁRVÍZ HÍDJAI Építés éve: Nyílása: Pályaszélesség: Acélszerkezet súlya: Teherbírás: Megrendelő: Műsz. ellenőrök: Alépítmény-tervező: Felszerkezet-tervező: Alépítménykivitelező: Vasszerkezetkivitelező: 1894. 34,0 m. 0,75+4,50+0,75 - 6,0 m. 38,6 tonna. I. osztályú. M. kir. Kereskedelemügyi Minisztérium. Gállik István kir. mérnök, KM Hídosztály, Raisz József kir. mérnök, ÁÉH, Szekszárd. M. kir. Államépítészeti Hivatal, Szekszárd. Schlick Vasöntöde és Gépgyár, Budapest. Róth Jakab és Klingelhéber Ferenc. Schlick Vasöntöde és Gépgyár, Budapest. Agárdnál (akkor még így hívták) már az I. katonai felmérés idején (1783) hidat jelölt a hadmérnök az itt egyesült Sión és Sárvízen [1]. A mai híd alsópályás, kétfőtartós, szegmens alakú rácsos szegecselt acélszerkezet. A medinai híd „ikertestvére", ezért csak néhány jellemzőjét adjuk meg. A hídfők öt sorban levert cölöpalapozásra támaszkodnak [2]. A felmenő falazat tömör tégla, melyet mészkő burkolattal és szerkezeti kövekkel láttak el. A híd a bal parti hídfőn mozgó sarura, a jobb parti hídfőn fix sarura támaszkodik fel. Az acélszerkezet anyagát Martin-féle eljárással készült folytvasból gyártották. A gyártást a zólyom-breznói és salgótarjáni művek végezték, a szerkezeti elemek a Schlickféle Vasöntöde és Gépgyárban készültek és a helyszínen a gépgyár szerelte össze. A rácsos hídszerkezet két főtartójának távolsága 6,0 m. A zórés-vasak között 18-20 cm vastag makadámot hordtak fel. A kétoldalt kiemelt gyalogjárdát fa keresztgerendán hosszirányú tölgyfa pallózat képezte. A gyalogjárdát a későbbiek folyamán vasbeton lemezre építették át. A híd a II. világháborút sértetlenül vészelte át, azóta is szolgálja igaz korlátozással - a forgalmat. Irodalom: [1] XII/XXIX szelvény, Hadtörténeti Intézet és Múzeum. [21 A híd tervrészletei, Közútkezelő tervtára, Szekszárd. A 108 éves híd (Bakó Jenő felvételei 107