Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI FÖLDRAJZI ÉS VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK zéssel kapcsolatosan került át mai helyére. A Sárvíz csekély esésű szakaszain ugyancsak széles sávban alakultak ki mocsaras területek, akárcsak a Duna jobb parti sávjában. Mind a három vízfolyáson a gyakori magas vízállások igen széles területeket öntöttek el és gátolták a települések és a mezőgazdaság fejlődését. A korabeli leírások közül Bél Mátyás Notitia Hungáriáé Novae c. 83 kötetes munkájának Tolna megyére vonatkozó kötetére utalunk [4]. A Kapós és a Sárvíz áradásaival és a foganatosítandó intézkedésekkel a magyar országgyűlés is foglalkozott, amikor megalkotta az 1827. évi XXXIII. törvénycikket. Ez a törvény A még rendezetlen Kapos-völgy (I. katonai felmérés, XI/XXVIII., Hadtörténeti Intézet és Múzeum) elrendelte a Sárvízen elvégzett vízrendezési munkálatok és művek további fenntartását. E célból vízitársulat alakult, melynek élére az 1827. október végén tartott ülésen „szakrális deputatiót" választottak. Ekkor nevezték el a Sárvíz új medrét Nádor-csatornának, melynek nevét a társulat is átvette. A Sárvíznek Cece és Simontornya körüli térségében a XVIII. század végén készült térképeken széles, elmocsarasodott terület látható, melyben egyre sűrűsödő nádas terjeszkedett, akadályozva a víz természetes lefolyását és emellett éppen úgy a vízen való átjárás lehetőségét is. Hasonló mocsaras területek voltak a Kapós mentén is, főként Dombóvár környékén [5]. A Sárvíz Simontornya és Szekszárd közötti szakaszának rendezésére elsőnek Böhm Ferenc, az akkori idők kiváló mérnöke készített tervet. Tervével kettős célt kívánt szolgálni. Egyrészről mentesíteni kívánta a Sárvíz menti területeket a hosszan tartó gyakori elöntésektől azzal, hogy eltereli a hegyekből hozzá folyó vizeket, így elsősorban a Kapóst, másrészről pedig ezzel az övcsatornával megrövidíti a Kapós medrét, ezáltal megnöveli a folyó esését és azt elkülöníti a Sárvíztől. A terv tehát a Kapós rendezési tervéhez is kapcsolódott, mely folyónak Simontornya fölötti szakaszán is szükség volt az eliszaposodott meder rendezésére csatornázás útján. A Sárvíznek Simontornyától Szekszárdig terjedő szakaszát 1772-ben választották külön a Siótól, mely a Kapós vizét Simontornyánál magába fogadta. Azóta a Simontornyától Szekszárdig terjedő völgyelétben két folyó folyik egymás mellett, a keleti oldalon a 9