Hidak Somogy megyében (Kaposvár, 2005)

A megye adottságai

A KÖZÚTHÁLÓZAT KIALAKULÁSA A MEGYE ADOTTSÁGAI A vármegye postaútvonalai (kiemelve) [30] A térképeken kívül szöveges leírás is készült településenként a közlekedési viszonyokról [24], A katonai felmérés nem vált annak idején közkinccsé, ezért volt hasznos a Széchenyi Ferenc főispán megbízásából Rumy Károly által 1812-ben készített vármegyeleírás. Ez többek között felsorolja a réveket. A Dráván Sztáránál, Barcsnál, D árny inal, a Murán Kákonyánál, a Balatonon Battyánnál, Fonyódnál, Boglárnál és Szántódnál, a Sión Jutnál volt rév. A postautakat: Kanizsa-IharosberényBabócsa-Baranya megye, Kanizsa-ZákányHorvátország, Zákány-Iharosberény, Marcali, Nagylak, Szemes-Siófok-Buda és 10 fontosabb kereskedelmi utat is felsorol a leírás [25]. Somogy megye út és közlekedési viszonyait (1782-1848 között) Szili Ferenc kutatta levéltári források alapján [27]. Különösen érdekes az utak kiépítésének ismertetése: már 1815-ben Somssich Miklós alispánt kinevezték az építendő utak, hidak igazgatójává. Fontos volt a vármegyék együttműködése az úthálózat korszerűsítésében, tanulságos a Szigetvárról Kanizsára vezető postaút vonalában javasolt módosítás körüli vita, a Dráva menti postaút módosítása. A részletes tanulmány kitér az útépítés technológiájára, a hidak építésére, a közmunka terhekre és sok más fontos kérdésre. A megye úthálózatának fejlődéséről átfogó képet kapunk, a hidakra vonatkozó tényeket a Fahidak fejezetben találhatja meg az olvasó. A XIX. században több országos út- és hídfelmérés is készült, ezekről a következő fejezetben lesz szó. Több, egymásnak esetenként A Balaton parti főút a XVIII. század végén [2b] 14