Hidak Somogy megyében (Kaposvár, 2005)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Földrajzi adottságok Somogy megye a Dunántúl jellegzetes megyéje. Felszíne kevéssé tagolt, de változatos a KisBalaton lápos területeitől a Zselic dimbes-dombos vidékéig. Nagyobb hegyei nincsenek. Legmagasabb pontja a Külső-Somogyban található, a 312 m magas Gyugy-hát. Északon a Balaton, délen a Dráva határolja. Az ország nagyobb megyéi közé tartozik, területe 6036 km

2

. Somogy megye gazdag vízfolyásokban. A megye területe a Sió és a Dráva által végül is a Duna vízgyűjtőjén helyezkedik el. A megye öt jelentősebb vize a Balaton, a Sió, a Koppány, Somogy megye hegy-, vízrajzi adottsága a Kapós és a Dráva. A Zala folyc» csak egy egész rövid szakaszon érinti a megyét. A Zala és a Sió közötti völgyek jellemzően dél-északi futásúak kisebb vízhozamú patakokkal. A Sió közvetlen vízgyűjtőjének Somogy megyei kiterjedése igen kicsiny. A megye középső területeinek vizeit a nyugat-kelet folyású Kapós szállítja a Sióba. A megye déb területe a Dráva határfolyó vízgyűjtőjéhez tartozik. A Balaton mellett kevésbé ismert, azonban említésre méltó állóvize a Baláta-tó. Nagy turisztikai jelentősséggel bír a Kaposvár melletti Deseda-tó, amelyet mesterséges beavatkozással hoztak létre üdülési és rekreációs céllal. A Balatonról, méltán Európa-szerte híres tavunkról kötelességünk külön is szólni. Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava a Magyar Tenger. Palóc zi Horváth Ádám volt, aki elsőként így nevezte a Balatont. Területe 600 km

2

. Hossza 78 km, átlagos szélessége 7-8 km. Mélysége átlagosan 2-3 méter, a Tihanyi-kútnál 12 méter. A Balatont (Pelso) a rómaiak is kedvelték. Az első vízrendezési emlékek is a Balatonhoz kötődnek. A Balaton jelenleginél magasabb vízállása megakadályozta, hogy a somogyi partján vé7