Hidak Somogy megyében (Kaposvár, 2005)

dr. Tóth Ernő: A hídépítés fejezetei

AHÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI HíDNEVEK dülálló módon - a híd egy rész­lete áll az eredeti helyén, s em­léktábla van ezen hídon. Kár, hogy fontos hidakon hiányzik az emléktábla (Siófok, Barcs). A hidaknak humora is van, ahogy ezt a Kaposvári történe­tekben feljegyezték. A felüljáró építése közben a kaposi urak, egy kis építés közbeni nehézség után megkérdezték, hogy „nem szakad majd le ez a híd?" Leiters­dorfer bácsi Noé példázatával válaszolt: Noé a vízözön előtt begyűjtötte a bárkába az állato­kat, a bejáró hídon csak a szamár nem mert bemenni, csak ordított „Noé bácsi, nem sza­kad le a híd?" A kaposi urak értettek a példá­zatból, a híd nevét azonban nem keresztelték át Noé hídjára [11]. Kormos híd a csurgói felüljáró. A gőzvon­tatás idején a mozdonyok bekormozták, innen maradt meg a neve a hivatalos hídnyilvántar­tásban is. Még a Balaton hídjáról is szólni kell. Szán­tód és Tihany között már 1785-ben felmerült, hogy hidat kellene építeni. A Balatoni szövet­ség 1908-ben tűzte ismét zászlójára ezt a kez­dést. A híd építését látszólag megkönnyítette A csurgói Kormos híd 1960-ban (felrobbantása előtt még feketébb volt) Stílszerű házi avatás a donneri hídon söröshordóval (Közútkezelőfelvétele) volna, hogy 1802-ben 90 öl hosszú híd épült a kompon közlekedők részére. Ez a bejáró Cifra hídként neveztetett, cölöpcsonkjai még itt-ott fellelhetők. 1913-ban aztán a közlekedésügyi miniszter végképp levette a napirendről a kér­dést, a Balatonnak mégis van hídja: 1839-ben épült Fenékpuszta között fahíd. Utcidjára az 1960-as években emléktábla is került rá, igaz ma már ez nincs a hídon [13]. A hídkezelő (1950-ig államépítészeti hiva­tal, 1958-től Közúti Igazgatóság, 1996-tól Álla­mi Közútkezelő) nyilvántartásaiban az út és az áthidalt akadály szerepelt és szerepel ma is. Ér­dekes egy-két vízfolyás nevét idézni. Aszó­völgyi árok, Dörgőhidi árok, Gárdonyi forrás, Kapoly folyó, Kapós fo­lyó vagy Kapós csator­na, Malomgáti patak, Nagyárok, Szépilonka árok Völgyi árok stb. [9]. Az 1945 előtti nyil­vántartásban, érdekes módon egy-két útnál nem a áthidalt vízfo­lyást rögzítették, ha­nem hídnevet pl. a bá­lát onkeresztúr-böhö­nyei úton: Szent Jáno­si-, Kátyói-, Kelevizi-, Mesztegnyő- az öreg­lak-galamboki úton: Fe­keteberki-, Marcali ha­51

Next

/
Thumbnails
Contents