Hidak Somogy megyében (Kaposvár, 2005)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI A KÖZÚTHÁLÓZAT KIALAKULÁSA A közúthálózat kialakulása A rómaiak pannóniai uralma előtt is voltak utak, ismereteinket a legújabb régészeti feltárások gazdagítják [1]. A Balaton a közlekedésnek akadályt képzett: a Pécs(Sopianae)-Győr(Arrabona)Körös út megkerülte a Balatont(Pelsa) két fontos erődhelye Alsóheténypuszta(Iova) és Ságvár (Tricciana) volt [2, 3, 4]. Nincs teljes egyetértés a kutatók körében, hogy Ságváron ment át az észak-déli irányú (egyik) főút [5]. Római kori utak Somogyban (Pannónia Hungarica antiaua 1995) Nem teljesen tisztázott a Szombathely (Savaria)-Pécs(Sopianae) út pontos helye. Ez az út a Balaton nyugati átjáróhelyén Fenékpusztánál(Balatonhídvég) haladt [2, 4] Finaly szerint Pécstől nyílegyenesen haladt ez az út a mai Kaposvár-Marcali irányban [3], dr. Tóth Endre Somogyzsitva, Szigetvár útvonalat valószínűsít [5]. Egyetértés van abban, hogy a Balaton déli partján nem vezetett római út, ám Siófokon fontos római létesítmények ismertek, s más településeken is vannak római leletek. Finaly Dunapentele(Intercise)-Ságvár(Tricciana) irányú utat tételezett fel [3], A Nagybereket biztosan elkerülte a rómaiak útja. Valószínűsíthető, hogy Kőröshegy-Balatonföldvár-Szárszó-Szemes vonalon haladt, majd Rád-Látrány felé fordult az út [6, 7]. Kőröshegyen útcsomópont is lehetett. Szőlőskislakon 1988-ban kutatóárokban útnyomokat is találtak azúrt, „rómaiút" átvágásakor [8]. A Balaton mindenkori vízállása meghatározta, hogy hol lehetett közlekedni, ez pedig az évszázadok folyamán erősen változott [9]. A Tihany-Szántód közötti révátkelés igen fontos volt Somogy megye közlekedésében, mint ahogy a Dráván való átkelés is, hisz a kisebb vízfolyások nem jelentettek leküzdhetetlen akadályt [10, 11]. A Dunántúl középkori úthálózatát dr. Glaser Lajos igyekezett rögzíteni okleveles említéII