Hidak Somogy megyében (Kaposvár, 2005)

Hajós Bence: Egyedi hídleírások

VASÚTI DRÁVA-HIDAK (GYÉKÉNYES ÉS BARCS) EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK án elkezdték. Az egyik felrobbantott nagy nyílás 61 méteres darabját helyére emelték, a többi elpusztult hídrészt pedig Kohn-rendszeru provizóriummal pótolták. Az építési anyagszállításhoz ideiglenes függőhidat építettek. A megfeszített tempójú ideiglenes újjáépítés eredményeként 1941. december 18-án ismét megindulhatott a vasúti közlekedés. 1944. március 19-én részben e hídon keresztül indult meg Magyarország német megszállása. Másodszorra a német csapatok visszavonulásakor 1945. április 1-én robbantották föl a hidal. A híd újjáépítését már Jugoszlávia végezte. A vasúti határforgalom csak a híd újjáépítésével, 1962. május 26-án indult újra. [3] Barcs Dráva-hídjainak helyszínrajza (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) A híd egyik nyílásának helyreállítása Barcsi vasúti Dráva -híd Barcsnál előbb 1883-ban elkészült a 320 méter hosszú, 12 méter magas, Howe-rendszerű közúti fahíd, majd 1885-ben az alsópályás, többtámaszú, kétszeres rácsozása vasúti híd. A hidat az 1941-es háborúban a gyékényesivei együtt felrobbantották. A vasúti Dráva-híd képeslapon (Somogy megye, 1994) Irodalom: [1] Dr. Kovács László (szerk.): Magyar VasútlörLénet I-VII. MÁV Rt. Budapest 1995. [2] MÁV Rt. központi tervtára és nyilvántartása. Budapest, Andrássy út. [3] Dr. Majdan János - Nagy Jenő: Vasút a Dunától a Dráváig. Fejezetek a 125 éves Dombóvár-Zákány vasútvonal történetéből. 1997. [4] Dr. Domanovszky Sándor: 100 éves a hídépítés a GanzMÁVAG-ban (1879-1979). Ganz-MÁVAG Közlemények 49. [5] Zakariás Zoltán: Honvéd vasútépítők. A magyar királyi honvédség vasútépítő csapatának története. A hidat 1941. májusában ideiglenesen már helyreállították (Dráva Múzeum) 108