Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Budapesti hidak

BUDAPESTI HIDAK helyreállítás: Margit híd 1947. és 1948., Széchenyi Lánchíd 1949., Óbudai híd 1950., Petőfi híd 1952. Az említett hidak nagyobb része az eredeti terveknek megfelelően épült újjá, csekély eltérésekkel (pl. a Szabadság híd új részén nem az eredetivel azonos korlát készült, a Lánchíd kapuzatait megszélesítették, hogy két autóbusz egyszerre elférjen, a Petőfi híd hossz-szelvénye és pályaszélessége kissé megváltozott). Jelentős változás történt a Margit hídon: a statikailag sokszorosan határozatlan ívek helyére tisztább erőjátéku, rácsozás nélküli ívek kerültek, egyegy nyílásban nyolc helyett csak hat főtartó van. A hídközéppel szomszédos nyílásokban - a villamos járdaszigeteknek megfelelően - az ívfőtartók nem párhuzamosak, hanem kissé széttartanak. Hosszabb szünet után került sor az Erzsébet híd újjáépítésére (1964). Itt az eredeti „lánchíd" helyére azonos vonalozású, korszerű kábelhíd épült, négy helyett hat forgalmi sávval. 1981-1984 között az eredetileg tervezettnél is szélesebb pályával végleges alakjával megépült az óbudai Árpád híd. Ez tulajdonképpen három, egymás mellett fekvő önálló acélszerkezet, együtt Budapest legszélesebb hídját alkotják. 1995. októberében készült el a déli összekötő vasúti híd mellett az új Lágymányosi Duna-híd. Ez a II. világháború óta az első teljesen új híd a város belterületén. (A város határán álló Hárosi Duna-hidat külön ismertetjük.) A Lágymányosi híd nyílásbeosztása a meder fölött igazodik a vasúti hídéhoz (4x96 m), a partokon egy-egy 50 m-es nyílás fölött a mederhíd szerkezete folytatódik. A szokatlanul széles (30,6 m) hidat hidraulikai szempontból minél keskenyebb pillérekre kellett állítani. Ezt a célt szolgálja a pillérek érdekes és igényes kialakítása, továbbá a szekrénytartós ortotróp felszerkezet szélső gerinclemezeinek ferde elhelyezése. A középső elválasztó sávban a meder- és a parti pillérek fölött egyegy pilont találunk, ezekhez csatlakoznak a ferde függesztő rudak. A pilonok tetején helyezkednek el a különleges megoldású közvilágításhoz tartozó fényvisszaverő tükrök. A hídon 2x2 forgalmi sáv, két (később üzembe helyezendő) A Margit-híd látképe Budáról nézve. FŐMTERV fotótár villamos vágány, továbbá közforgalmú járda és kerékpárút, ill. a vasúti híd mellett szolgálati járda kapott helyet. A déli összekötő vasúti híd végleges helyreállítása 1948-ban, illetve 1953-ban történt meg, az északi összekötő vasúti híd a főágban még ma is félállandó szerkezetű. A második világháború óta a közút és a vasút szintbeli keresztezésének kiküszöbölésére számos műtárgy épült. Ezek sorát 1951 -ben a Fővám téri aluljáró nyitotta meg, melynek áthidaló szerkezete üzemben előregyártott gerendákból készült. 1955-ben Pestlőrincen a vasúti fővonal fölött épült egy kétcsuklós vasbeton kerethíd, 1956-ban pedig a Béke utca és a Balzsam utca, ill. az esztergomi vasútvonal keresztezésében egy hosszú aluljáró. Az Erzsébet híd újjáépítésével kapcsolatban 1964-ben Budán keresztezésmentes csomópont alakult ki, háromfelé elágazó hídszerkezettel. A sorozatos felüljáró-építés 1965-ben a Nagyszőlős utca fölött kezdődött. A továbbiakban az építési technológia fejlődésének megfelelően - különböző, de többé-kevésbé jellegzetes szerkezetek épültek, a következő táblázat szerint. 77