Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

Kovács József: Ideiglenes és félállandó hidak

I A" i IDEIGLENES ES FELALLANDO HIDAK Az ideiglenes, valamint a félállandó hidakat egymástól élettartamuk különbözteti meg. Az ideiglenes hidak bizonyos okok miatt (katonai, építésszervezési, pénzügyi, elemi kár stb.) néhány órára vagy napra, fél- vagy egy-két évre, míg a félállandó hidak egy-két évtizedes időre létesülnek. E hidak közös jellemzője éppen rövidebb életkoruk miatt az, hogy valamely paraméterük (szélesség, teherbírás, vonalvezetés, vízügyi stb.) a szabványokban előírtaknak általában nem felel meg. Az ideiglenes hidak - telepítésük jellegét tekintve - lehetnek úszó, fix, valamint mobil rendszerű hidak. Úszó eszközökből telepített hidak TS uszályhidak Az uszályhidak alapegységei az un. TS bárkák, ezek folyékony anyagok (Tank=T) és szárazáruk (szárazárus=S) szállítására alkalmasak. Három típus áll rendelkezésre: 1500, 1600 ül. 740 tonna hordképességgel, hosszuk 80,4, 76,5 ül. 40,2 m. A TS uszályhidat katonai hadgyakorlat számára létesítették a Dunán TS uszályhíd Adony és Lórév között A bárkák kettős rendeltetésű eszközök, mivel a vízi szállításon kívül alkalmasak közúti és vasúti TS uszályhidak építésére is. A közúti TS uszályhíd Az uszályhidak útpályaszélessége 4,0 m, ebből következően a járművek áthaladása váltakozó irányú forgalommal történhet. A forgalom irányváltoztatása automatikus, vagy kézivezérlésű jelzőlámpákkal történik. Az uszályhíd hossza az igénytől függően az uszályok hosszának többszöröse, teherbírása a szabvány szerinti közúti „A" teher (80 tonna). Az uszályhídon nyitható hajózónyílás szélessége, a hajózóútra előírt követelményektől függően 40 m, 76 m, 80 m vagy ezek többszöröse lehet. Az uszályhíd telepíthető a vízi akadály, folyó bármely keresztszelvényébe, ahol közúti csatlakozás van, vagy kialakítható. Ilyen ideális telepítési hely például a kiépített komplejáró utak közötti szelvény. 91