Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Tóth Ernő: Autópályák hídjai

AUTÓPÁLYÁK HÍDJAI zel párhuzamosan futó közút, vasút és patak tengelyét 33-34 fok alatt keresztezi, ezért csak különleges alaprajzi elrendezéssel lehetett kialakítani egyenlő nyílású, derékszögű felszerkezeti mezőket. Érdekességei ennek a műtárgynak az előregyártott vasbeton gyűrűelemekkel készült oszlopok. A hévízgyörki felüljáró ötnyílású, 152 m hosszú, 26 fokos (!) ferdeségű. Ennél a hídnál is sikerült az egymástól teljesen független két félhidat a vasútvonal tengelyére merőleges keretpillérekkel alátámasztani, így az előregyártott tartók számára még kedvező 63 fokos hídmezők alakultak ki. Az oszlopok a bagi völgyhídnál alkalmazott megoldásúak, a felszerkezet itt is EHGT-tartós [7]. A budaörsi aluljáró az M1-M7 autópályán tek ennél az autópályánál. Az Uvaterv és a Hídépítő Vállalat elkészítette az Ml tipusú alépítményi rendszert, a felszerkezeteket általában EHGT tartókkal tervezték és "H" szegélyelemeket építettek be. (Ezek időállósága kedvezőtlennek bizonyult.) Az Ml autópálya sajátosan, nem Budapesttől, hanem a korábban elkészült autóút használatának adottságával Tatabányától kiindulva épült. A hídépítési munkák gyors építése érdekében a legtöbb előregyártott elem tervezésére törekedAz M5 autópálya terveit az Uvaterv 1977ben készítette el, s az építés is még abban az évben elkezdődött. Kezdetben (a 37,5 km szelvényig) teljes szélességű kialakítással, majd a pénzügyi források csökkenése miatt 1981-től már csak a bal pálya épült tovább. [10]. Az M3-as autópálya gyalogos felüljárója 61