Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)
dr. Tóth Ernő: Hídszerkezetek és építési technológiák
TECHNOLÓGIÁK KIALAKULÁSA Buda és Pest közötti állandó kapcsolat megtartására egy új, félállandó jellegű híd is épült, a Kossuth-híd, Mistéth Endre tervei szerint (1945-46). A kényszer szülte megoldás: acélcsövekből hegesztett szerkezet, faanyagú nyílások alkalmazása technikai érdekesség volt, ám fenntartási problémákat is okozott. Az acélszerkezetek építése közvetlenül a világháború után új technológiai megoldásokat nem, szellemes megoldásokat azonban jelentett, pl. a régi szegedi Tisza-híd épen maradt felszerkezeti részeiből épült meg a vonóvasas, rácsos acélívhíd Ráckevén (1949). Taksonynál (1949-50) egynyílású rácsos közúti-vasúti híd épült a korábbi hadihídszerkezet helyett, Letkésen pedig újjáépült a rácsos határhíd. A budapesti Duna-hidak közül utolsóként az eredetinél nagyobb szélességgel, kábelhídként épült újjá Sávoly Pál tervei szerint az Erzsébethíd. Az első kábelhíd (szerény elődjének mondható az 1826-ban épült városligeti dróthíd) szinte minden tekintetben műszaki újdonságot jelentett, így például az ortotróp pályalemeze is, amelyhez előtanulmányként a Laskó-patak, majd a szolnoki Tisza-híd épült meg. Tahitótfalunál 1947-ben ideiglenes, majd 197678-ban, a régi alépítményen többtámaszú, együttdolgozó, hegesztett acél gerendahíd épült előregyártott, feszített pályatáblákkal. Ez a híd már minden tekintetben korszerű megoldású volt: a korábbi statikailag határozott szerkezet helyett hasznosította a folytatólagos felszerkezet, az előregyártás, a feszítés, az együttdolgoztatás, valamint a hegesztett és feszített csavarkapcsolat előnyeit. Az együttdolgozó szerkezetű (öszvér) hidak jelentős példái még az M3 autópálya feletti kettős betonövű hidjai és a budapesti Helsinki úti felüljáró. Az acélhidak között feltétlenül szólni kell a második világháború után új helyen elsőként 198790-ben az M0 autópályán épült Duna-hídról (dr. Sigrai Tibor tervezte), amely szekrény-keresztmetszetű hegesztett, feszített csavaros kapcsolatú, vasbeton pályalemezzel együttdolgozó 108 m-es legnagyobb nyílású gerendahíd. (Részletesebben az autópálya hidaknál és az egyedi hídleírásokban.) Vasbeton hídszerkezetek A vasbeton hídépítésben való alkalmazása 1889ben kezdődött, az akkor Pest megyéhez tartozó Solton. Az 5-5 m nyílású Monier-rendszerű vasbeton boltozat ma is kifogástalan állapotban van az 51. sz. úton [3]. Ugyanilyen rendszerű 12,0 m nyílású két híd épült 1890-ben Galgamácsán [4J. E hidakat a második világháborúban felrobbantották, a hidak dokumentációjából azonban kiHazánk első vasbeton hídja Solton épült 1889-ben 33