Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Tóth Ernő: Hídszerkezetek és építési technológiák

TECHNOLÓGIÁK KIALAKULÁSA Acéltartós cölöpjármos fahíd a Duna—Tisza csatorna felett Ipoly-ártéri híd Vámosmikola mellett A második világháborús pusztítások után, az ideiglenes helyreállítás során újabb fa-, illetve vastartós fahidak épültek. Az 1955-ben elkezdődött tömeges kishíd korszerűsítés célja a többnyire keskeny és kisteherbírású hidak átépítése volt. Pest megyében ez a tevékenység sikeresnek bizonyult. Kő- és téglaboltozatok Ősi, természetes, ám a fánál időállóbb építőanyag a kő, melyből boltozott hidak építhetők. Már a római korban is épületek boltozott műtárgyak nemcsak Aquincumban, hanem a hagyomány és egyes régészek szerint Százhalombattán, a királyok útján és a Dobogókőre vezető úton is [1]. Budán az Ördögárok felett már a középkorban öt híd állt, melyek a fellelt maradványok szerint boltozatok lehettek. Az Aranyhegyi árok boltozott hídja - melyet 1686-ban már oklevél említ - jelentős méretű (8,55 m nyílású) műtárgy volt. A ma is meglévő boltozott hidak közül a százhalombattai lehet a legrégibb, 1747-ben történt javításáról írásos bizonyíték van. Kiemelkedő jelentőségű a műemlékként számontartott váci Kőszentes híd a Gombás patak felett (1753-57), valamint a Budapest-szobi vasútvonal több boltozott hídja: a hétnyílású zebegényi műtárgy, amely a MÁV leghosszabb boltozott hídja (75 m) és a váci ún. Nagyhíd, amely a legnagyobb nyílású vasúti boltozat (11,38 m). Ezek a hidak 1846-50-ben épültek, ennél korábbi (1840) a Bajza utcai aluljáró, mely 2,8 m nyílású, 176 m hosszú téglaboltozat. A boltozott hidak című fejezetben rövid áttekintés található a boltozott hidak alakjának (ív és szárnyfal alatt) változásáról, a hídalak és a híd korának összefüggéséről, valamint egy teljességre törő táblázat az ismert és jelentősebb boltozatok főbb adatait foglalja össze. Pest megyében az országos közutakon jelenleg 26 boltozott híd van 27 nyílással, közülük a legnagyobb (8 m-es) szabadnyílású a 2. sz. főúton Sződligetnél van. A boltozatok anyaga kezdetben főleg kő, majd tégla, később pedig a beton lett. A boltozatok amennyiben anyaguk fagyálló, megfelelő a vízelvezetésük, általában nagy élettartamú, viszonylag egyszerűen szélesíthető és erősíthető szerkezetek. Nemcsak a műemléki védettségűeket, hanem koruk, kialakításuk miatt 30