Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Visszapillantás

VISSZAPILLANTÁS dőutak biztosítása nélkülözhetetlen volt. A rómaiak által épített hidak és a törökök által épített hidak létesítésének indokai azonban eltértek egymástól. A rómaiak a Dunán kizárólag hadi célokból építették hídjaikat, ezzel szemben a török hidak nemcsak a hadsereg számára, hanem a kereskedelem elősegítésére is épültek. Innen van az is, hogy a rómaiaknál inkább csak a híd létesítéséről maradtak vissza emlékek, a törökök hídjainak viszont a karbantartásáról, többszöri újra felállításáról, megújításáról is tudunk. A törökök első hajóhídja a Dunán Buda és Pest között épült fel. Az erre vonatkozó legkorábbi írásos emlék egy 1556-ból származó defter, mely szerint a hajóhíd felszereléséhez 110 akcse értékben hajóköteleket vásároltak [11]. A helybeli csatározások során a hajóhíd többször megsérült, de a törökök mindig megjavították. A híd karbantartását és időnként helyreállítását, továbbá őszönként a szétszedését és tavaszonként az összeállítását a budai ácsok végezték, kiknek szakértelme a törökökét meghaladta [12]. A század végén is állott hajóhíd Pest és Buda között, amit Szinán budai basa Ernő főhercegnek 1585 augusztus 29-én írt levelében megemlít [13]. Ugyanez a híd szerepel több korabeli ábrázoláson is, melyek közül a legrégebbi egy 1595-ben készült rézmetszet. I. Ferdinánd, János király halála után Magyarország egyedüli uralkodója, több alkalommal megkísérelte Buda visszafoglalását. A hadi cselekmények leírásaiban mindannyiszor szó esik hajóhídról. Ilyen feljegyzések maradtak ránk az 1598. és 1602. évi ostrom-kísérletekről. Az 1598. évi ostromkor a várból kirohanó törökök egy része a hídon át Pestre menekült [14], Az 1602. évi ostrom előkészítése során Russwurm császári tábornok csapatai Újlak táján a Dunán hidat vertek és a Margitszigetre s onnan Pestre vonultak. A komáromi naszádosok pedig leúsztatott fatönkökkel és hajókkal a Buda és Pest közötti hidat széttépték, majd felgyújtották. Később az erősítésül érkezett török seregek a császáriak által épített hajóhidat tették tönkre [15]. Egy évre rá, 1603-ban, a sikertelen béketárgyalások után a császári seregek Vácnál keltek át a Dunán és Pest felett újból hidat verve szeptember vége felé értek az ostrom helyszínére. Ezt a hidat az Anatóliából segítségül küldött dzselálik próbálták szétverni, támadásukat azonban a császári seregek ki tudták védeni [16]. A Pestet Budával összekötő hajóhíd a török uralom idején. Houfnagel rézmetszete 1617. 20