Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre és Hargitai Jenő: Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK vasútvonal építéséhez hozzákezdtek, a hídépítés tudománya még kezdeti korát élte. Statikai számítások már léteztek ugyan, azonban elterjedésük még korántsem volt általános, ezért érthető, hogy azok a mérnökök, akik a század elején végezték el az egyetemet, nem szívesen vállalták a felelősséget olyan hidak állékonyságáért, amelyeket a gyakorlattal kellően nem igazolt számítások alapján kellett volna megépíteni. Egyrészről ezzel lehet magyarázni azt a körülményt, hogy első vasútvonalainkon kevesebb vashidat A Bajza utcai gyalogos aluljáró kapuzata. Épült 1840-ben lehet találni, a nagyobb hídnyílásokat is inkább boltozatokkal hidalták át. Az ismerethiányban azonban csak egyik okát látjuk annak, hogy a boltozatokat előnyben részesítették a vashidakkal szemben. A másik ok bizonyára az lehetett, hogy a vashidak korának kezdeti idejében a vas ára és a megmunkálásához, beépítéséhez szükséges munkaerő és technológia költsége kedvezőtlenebb volt a boltozat anyag-, munkaerő- és technológia költségénél. Ennek a kérdésnek a vizsgálata nem feladata a jelen kiadványnak, azonban az a tény, hogy a szóban forgó vasútvonal hidjai között a későbben épült vasútvonalakhoz képest a boltozott hidak aránya sokkal magasabb, bizonyára ebben leli magyarázatát. A vonalon a főváros területén két boltozott áthidalás épült. Egyik a Bajza utcát és a Bulcsú utcát a Nyugati pályaudvar vágányhálózata alatt öszszekötő gyalogos aluljáró, másik pedig a Rákos-patak boltozata a Rákosrendező pályaudvar vágányhálózata alatt. Voltaképpen egyik sem tartozik definíciónk szerint a "híd" fogalomkörébe. Az első: alagút, a második: zárt szelvényű csatorna. A Bajza utcai aluljáró téglaboltozat vakolattal. Nyílása 2,84 m (másfél öl), szélessége, (vagyis az aluljáró hossza) 176,0 m. Bejárati kapuzatai gondosan faragott kövekből állanak, szárnyfalai egyenesek. Mind a Bajza utcai, mind a Bulcsú utcai kijáratoknál tölcsér alakban szélesedő, kockakövekből rakott rámpák vezetnek fel a környezeti utcák szintjére. Építésének ideje összeesik a vasútvonal építésének idejével: 1840. Felelősséggel állíthatjuk, hogy a magyar vasútvonalakon ennél öregebb boltozatot nem találhatunk. Az aluljáró állapota kifogástalan, kellően világított és karbantartott, felveheti a versenyt bármelyik korszerű építménnyel. Ez az aluljáró Budapest közlekedési hálózatában kevéssé ismert, csak kevesen használják, pedig a vasútvonal által elválasztott két városrészt hoz közel egymáshoz. A Cigány patak hídja Vácon a legnagyobb nyüású boltozott híd vasútjainkon (Vasbeton erősítés utáni állapot) 192