Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Adottságok

ADOTTSÁGOK Magyarországnak Pest megye az egyik legjellegzetesebb megyéje. Akárcsak az ország, ez a megye is felerészben lapos, alföldi síkság, felerészben pedig közepes magasságú hegyek és völgyek által felszabdalt erdős terület. A megye északi és nyugati részének terepviszonyait kisebb hegyek és völgyek jellemzik, melyek többPest megye és környéke hegy- és vízrajzi térképe. A megyehatár nagyjából a fekete színű sokszögvonalat követi nyire északnyugatról délkelet felé hasítják a területet. A terület javarésze erdőséget alkot, mely a csapadékvizet felfogja és a fölös mennyiséget kisebb patakokat és ereket alkotva bocsátja tovább. A megye keleti és déli része csaknem teljesen vízszintes síkság, mely az évezredek során a Duna által ide görgetett hordalékból keletkezett. A megye legnagyobb része a Duna vízgyűjtő területére esik. A Duna a megyét ketté szeli, ennélfogva a kialakult közlekedési igényeket és azok fejlődését már eleve meghatározza és azok kielégítését döntő módon befolyásolja. Esztergomtól Visegrádig a Duna hegyek között, szűkületben folyik. A folyam itt töri át a magyar középhegységet, ezzel elhagyja a Pilist és a Börzsönyt. Visegrádnál kezd kinyílni a Duna völgye, hogy a Szentendrei-szigetnél a folyó már két ágra szakadjon. Közben írja le a nevezetes Duna-kanyart, melynek sugara a két kilométert alig lépi túl. A Nagy Magyar Alföld a Duna medencéi közül a legnagyobb. Mérete északdéli irányban meghaladja a 250, keletnyugati irányban a 450 kilométert. Ezt a területet a geológiai harmadkorban (Triász) elöntötte a Pannon tenger, azóta a folyók feltöltötték és ez a feltöltődés korunkban is folytatódik. A feltöltés anyaga folyami kavics és homok, valamint szélhordta lösz és futóhomok. A feltöltést hordalékkúpok alkotják. Hordalékkúpja van az Alföldön a Sajónak, a Hernádnak, a Ti11