Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Tóth Ernő: Hidak a művészetben

HIDAK A MŰVÉSZETBEN sét (1935-37.) Csók István remek festménye örökítette meg. A szobrászat is megjelenik a hidakon: a váci Gombás patak hídjának barokk szobrai, a Lánchíd híres kőoroszlánjai (Marschalko János alkotása), a Margit híd pillérdíszítései (Thabard párizsi szobrász műve), a Ferenc József / Szabadság híd turulmadarai [2]. Nepomuki Szt. János szobra pedig nemcsak a fővárosban (legrégebbi 1721), hanem szerte a megyében (22 helyen) hirdeti a hidak védőszentjének népszerűségét [3,4], Az írókat, költőket különösen a Lánchíd és a Margit híd ihlette meg. Arany János a Margit híd megépítése után, sajnálatos öngyilkosságok hírét is feldolgozta örökbecsű Hídavatásában: „Előtte a folyam, az új híd / Még rajta zászlók lengenek: / Ma szentelé föl a komoly hit / s vidám zenével körmenet: / Nyeré, „Szűz szent Margit" nevet" (1877). E mű méltó illusztrációja Zichy Mihály grafikája. Zichy Mihály: Illusztráció Arany János Hídavatás c. balladájához (1893) 1848-49-es szabadságharcban fontos szerepe volt a hidaknak (Tápióbicske, Vác). Neves festőink, pl. Thán Mór A Lánchíd az alapkő letételétől kezdve, amit monumentális festményen örökített meg Barabás Miklós, a festők, grafikusok kedvenc témája volt, a városképben elfoglalt helye, klasszikus, sőt sugárzó szépsége miatt. A korabeli képen az akkori városi élet és közlekedés hangulatát is megörökítették. A Margit híd széle sítéAmikor még épült (Kas János rajza) 110