Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Kompok

KOMPOK ben kiadott 8/1994. VI. 11. sz. KHVM rendelet írta elő. A rendelet szerint az időszakos üzemeltetési engedélyek legfeljebb három évi időtartamra adhatók s az időtartam lejártával az átkelőhely időszakos műszaki felülvizsgálatát ismételten meg kell kérni. A rév fennmaradási és használatbavételi engedélye a viszszavonásig Létrejöttét a trianoni békeszerződés váltotta ki, miután a Szobtól csupán 11 kilométerre fekvő Esztergom-Párkányi híd balparti hídfője idegen ország területére esett. A hídnak a második világháború végén történt felrobbantása és helyette Esztergom és Párkány között kompjárat létesítése még jobban kiemelte a szobi átkelés fontosságát, miután az továbbra is a Duna folyásirányában első átkelési lehetőség Magyarország területén belül, így Pest megye területén belül is. Az 1948. évben azonban már nem Esztergom, hanem a Pilismarót területén fekvő Basaharc lett a jobb parti hídfő. A komp forgalma meghaladja az Esztergom és Párkány közötti forgalmat, annak kétszeresét is eléri. A Nagymaros-visegrádi komp a turisták kedvelt járata érvényes marad, ha az ehhez szükséges tulajdoni, jogi és egyéb feltételek fennállnak. Magyarország területén ez idő szerint 76 engedély van érvényben átkelőhely üzemben tartására. Ezek közül 25 a Dunán műMdik és 9 sorolható Pest megye területén a közúti hálózathoz tartozó hídpótló kompok közé. A dunai kompok közül a főágon hét, a szentendrei és soroksári mellékágon egy-egy működik [3]. Szob térségében az átkelés 1922-ben az Esztergom és Szob közötti hajójárattal indult meg. A Nagymaros és Visegrád között működő komp időrendben első említése 1756-ban egy oklevélen olvasható, mely szerint az állandó vámjog Stahremberg grófról visszaszállott a korona birtokába. Ettől Dunakeszi komp 101