Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye adottságai

A megye adottságai Földrajzi adottságok Földrajzi adottságok Nógrád megye mai területe 2544 km

2

, ezzel az ország második legkisebb területű és lélekszámú közigazgatási egysége [1]. A történelmi Nógrád megye ennél jóval nagyobb 1872-ben - 4355 km

2 volt. A megye területe 1920ban drasztikusan csökkent, ám az évszázadok során több alkalommal egyes környező területeket át, illetve elcsatoltak, csak példaként említve Vác és környezete a 15. században Nógrádhoz tartozott. A trianoni békeszerződés után (1923-ban) a maradék Nógrád és Hont vármegyéket 1938-ig ideiglenesen, majd 1945-ben újból ideiglenesen egyesítették. A történelmi Nógrád megye hegy- és vízrajza A megye más területe véglegesen 1950-ben alakult ki, ekkor Heves megyétől Pásztó és környéke került Nógrádhoz, s Nógrádtól Heves, és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez is kerültek települések [2]. A megyehatár igen gyakran és következetlenül változott a hatvan-salgótarjáni út térségében. A területváltozások részleteibe nem belemerülve, meg kell jegyezni, hogy e könyv tárgya szempontjából nehézségetjelentett, hogy egyes hidakról legyen-e szó benne, ha az ma területileg nem a megye része. Általában a mai hídállományról lesz szó, ám az évszázadokig a történelmi Nógrád megyében lévő jelentősebb hidakról példaszerűen említést teszünk. A megye mai területét északon Szlovákia, nyugaton és délnyugaton Pest, keleten és délkeleten Heves, északkeleten, rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja. A megye területének nagy része dombsági és középhegységi táj, jelentős területet foglalnak el a völgyek (Ipoly és Zagyva) és medencék is. Nógrád megye az Észak-magyarországi Középhegységhez tartozik, legnyugatibb része a Börzsöny (600 km

2

). A megye legnagyobb, a megye jellegét adó változatos középtája a Börzsöny és a Mátra között elhelyezkedő Cserhát; alacsony hegységi, dombvonulatú táj. Északon az Ipoly völgye, délen a Gödöllői dombság határolja [1]. A Mátravidéknek csak egy kis része, a pásztói Mátra jut a megyére. Nógrád megye tájai között említést kell tenni a Karancs-, Medves-vidékről, a Nógrádi medencéről és a Cserhátaljáról. A megye vízrajzát - ez döntően befolyásolja a megye hídállományát - a patakokban való gazdagság jellemzi. A megye vizei az Ipoly, Zagyva, Gálya és Tárna vízgyűjtő területéhez tartoznak. Legnagyobb folyója az Ipoly (246 km)