Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Ipoly-hidak két hídfője épségben még ma is áll, várva az újjáépítő ket. A tervezett híd látványterve, Pont-TERV Turisztikai szükségátkelő ták a régi faragott kő hídfők formáját, a hídra pedig díszes kandelábereket terveztek. A hugyagi Ipoly-híd A 2.sz., Budapest - Kassa közötti állami főközlekedési út harmadszorra Hugyagfalu előtt keresztezte az Ipoly vizét. A fontos közlekedési útvonalon sokáig fahíd állt, első ismert levéltári említése 1799-ből való. Az 1830-as évekből származó jelentés szerint a víz a fahidat gyakran elvitte, így a híd pótlásáig a fuvarosoknak Szécsény irányába kellett kerülniük. Az itt álló fahidat 1849. július 17-én Görgey felgyújtotta. A szabadságharc végeztével a fahidat újjáépítették. Egy 1880 áprilisából való alispáni jelentés a híd újjáépítéséről ír, ami miatt ismét Szécsény felé kell kerülni. A főút kereskedelmi szerepe gyorsan megnőtt, ezért 1894-ben (a hídfőbe vésett évszám tanúsága szerint) a fahíd helyett háromnyílású rácsos acélhidat építettek. A nyílások felső öve változó magasságú, szegmenstartó volt. A középső szerkezet hosszabb és magasabb volt, mint a két szélső nyílás. 1944. december 6-ára virradó éjjel a németek felrobbantották a középső nyílást. A robbantás után a faluban kilenc hétig állt a front. Az A két ország közötti turisztikai egyezmény alapján egy gyalogoskerékpáros átkelő „csónak-híd" használható jelenleg, az év nagyobb részében. A Pont-Terv Zrt. irányításával elkészültek az újjáépítési tervek, amelynek magyar oldalról már van építési engedélye is. Az új híd négynyílású, 15,35 + 14,50 + 15,50 + 15,35 m-es szabad nyílásokkal. A felszerkezet hossza 75,10 m. A négy acél főtartóval együttdolgozó vasbeton pályalemez teljes szélessége 12,62 m, 8 m-es kocsipályával és 1,75-1,75 m széles gyalogjárdával. A híd környezetbe illesztése érdekében a tervezők megtartotA hugyagi híd alépítményei, Hajós Bence felvétele 89