Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

Egyedi hídleírások

Egyedi híd leírások Szécsény hidjai Szécsény hidjai Szécsény fontosságát jelzi, hogy már 1334-ben városi kiváltságokat kapott, várát a 15. század első harmadában emelhették, nagy kiterjedésű erősség volt a vár, végvárnak, Fülek védőjének számított. A török 1552-ben foglalta el, 1606-ban ismét a magyar királyé, 1663-ban ismét a török foglalta el. A város és a vár helyreállításához 1690-ben fogtak hozzá. Rákóczi fejedelem alatt, 1705-ben országosjelentőségre tett szert, országgyűlést tartottak a vár alatt [1]. Szécsény közlekedési csomópont, fontosságát jelzi, hogy öt-hat irányból futottak ide az utak. Az I. katonai felmérésen főleg az észak-délirányú út látszik fontosnak - Pösténynél haladt át az Ipolyon [2]. Szécsény 1854-ben, Hadtörténeti Intézet és Múzeum A II. katonai felmérésen már jóval kiterjedtebb a város, s nemcsak az észak-déli irányú út dominál [3]. 1866-tól ismerjük az „álladalmi" és az országos utak hálózatát, az ekkori utak három irányban futottak ki a városból: Balassagyarmat, Losonc és ToldSzirákfelé. Az 1934-ben megállapított főúthálózat részeként Szécsényen áthaladt a 2. számú BudapestVác-Balassagyarmat-Losonc (Kassa) út, a 208. számú Szécsény-Pásztó és a 209. számú SzécsényZagyvapálfalvai út. 1948-ban Szécsényt a 2. számú főút mellett, Szécsény-Zagyvapálfalva között a 25. számú főút érintette. Napjainkban a 22. számú főút halad át rajta, a korábbi 2 és 25. számú főút nyomvonalán. A város hídjairól a város képviselő testületi üléseinekjegyzőkönyvéből lehet tájékozódni [4]. 1872ben a szőlők felé vezető fahidak javításáról találunk A boltozott Szentlélek patak-hiú (kép rekonstrukció), id. Makai Tamás grafikája információt, s azt is, hogy Kozma József ácsmester elvégezte a hidak javítását. 1873-ban a Réti dűlő, 1881-ben a rimóci, 1883ban a Bárkányfelé menő, 1885-ben a malomvölgyi, 1892-ben a Benke, 1893-ban a pöstényi, 1894ben a Czimer, majd 1895-ben a Szent János híddal foglalkoztak a képviselők. A Szentlélek-patakon ekkor kétnyílású, szobordíszes híd állt (1815-ben épülhetett), azonban az átfolyási szelvénye nem volt elegendő, a város nagyobb esőzésekkor nehéz napokat élt át. E híd történetéről még részletesebben szólunk. A közgyűlések jegyzőkönyvében a Viga Gyula téglaégetőnél épült hídról 1918-ban, a vásártéren lévőről pedig 1937-ben találunk említést. 79