Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Híd nevek Híd nevek A hidak megnevezése érdekes, kellően fel nem tárt szokás [1]. A hidakat általában az áthidalt aka­dály (főleg vízfolyás) és a közeli település nevével szokták megadni. Jól ismert, jelentős hídnál gyak­ran elmarad a vízfolyás neve, pl. Rárósi híd. A művészek leegyszerűsítik a névadást, Farkas András akvarellje Kishíd címet viseli, Madách Imre Könyvtár Meg kell különböztetni a hivatali és a helyi (a nép ajkán élő) neveket, hisz az útkezelő az út neve (száma) mellett, egyértelműen a híd szelvényszámá­val jelöli meg azokat, a könnyebbség kedvéért egy időben a hidakat meg is számozták, a mai gyakor­latban pedig mindig szerepel a vízfolyás, illetve az áthidalt aka­dály és a települések neve is [1]. A helyi megnevezé­sek ettől eltérően azo­nosítják a hidakat. Losonc hidjai a polgármester jelenté­seiben miksi (közeli település), Tugari (víz­folyás), vásártéri, für­dőbe vezető, vásártéri, járványkórház melletti [2]. Szécsény hidjai kö­zül a fennmaradt jegy­zőkönyvekben Benke, Czimer, Szent János, Malomvölgyi, Girindesi, Országúti, Réti dűlőbe veze­tő szerepelt [3]. Salgótarján történeti kronológiájában általában a vízfolyás nevével és közeli épülettel azonosították a hidakat. Iskola hídja, Sóhajok hídja (Tiszti kaszinó és olvasókör épület közti). Érdekes a Ba­dacsony híd elnevezése egy vasúti hídnak, mely 1898-ig fahíd volt, akkor építették át vashíddá [4]. Kalonda környékén a mai napig Gólya hídnak nevezik a malmokhoz épített hida­kat [5]. Történeti művekben általában csak a település nevével jelezték a hidakat Rappi, Durendai, Podrecsányi [6, 7]. A kutatást nagyon nehezíti, hogy a ne­mesi közgyűlési jegyzőkönyvekben is gyak­ran pl. romhányi hidakról írtak, pedig szinte minden településnél több híd is volt [8]. Az áthidalt vízfolyás vagy az út nevének meg­adása egyértelműsítené a híd azonosítá­sát. Szvircsek Ferenc kiváló megyei úttörté­netében is, általában csak a település név­vel szerepel egy-egy híd, pl. Pinczi, Daróczi [9]. A nép ajkán született, egyedi elnevezése a héhalmi boltozatnak világos színű kőanyaga miatt a Fehér-híd [10]. Más megyében meszelt hidat vagy vasbeton hidat neveznek így. Héhalom jeles műemléke a Fehér-híd, Makai Tamás felvétele 57

Next

/
Thumbnails
Contents