Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Hidak újjáépítése híd újjáépítésének dokumentációja. Ezek egyszerű, helytakarékos tervek, rövid műszaki leírások kisebb hidak esetében; ám az újjáépítés műszaki ellenőrSzécsény utáni öszvérhíd (2122 j. út 2,214 km), Közútkezelő felvétele zését, az építések felülvizsgálatát - az 1945 előtti gyakorlat szerint - igen gondosan végezték, pl. 1948-ban a 2. sz. budapest-balassagyarmat-kassai úton házilagosan épített 3 m nyílású, vasgerendás, vasbetonlemezes híd felülvizsgálatát dr. Palotás László min. osztálytanácsos végezte [11]. A hidak újjáépítésénél 1948-tól szinte kizárólagaz állványozást, zsaluzást megkönnyítő acélgerendás, vasbetonlemezes (öszvér) szerkezetet terveztek. 1948-ban nyolc öszvérszerkezet épült 4,0-20,8 m nyílással. A legnagyobb nyílású a Tar melletti Zagyvahíd volt, ez a híd, melyről külön is szólunk, a megye második legnagyobb nyílású hídja napjainkban. 1949-ben rekordszámú (24) acéltartóval együttdolgozó vasbeton lemezes hidat adtak át a forgalomnak, közöttük a Szécsényben épült volt a legnagyobb, ez is 20,8 m nyílású, ám a tari Zagyva-híd 800 mm magas hegesztett főtartóival szemben, itt több, de csak 400 mm magas hengerelt acéltartókkal oldották meg az újjáépítést. Erről a hídról is az egyedi hídleírások között még lesz szó. A helyi sajtó szerint 1948 szeptemberében adták át Salgótarjánban a Karancs utcai hidat, mely a megyében a 40. újjáépített híd volt [12]. Az országos közutakon a mai nyilvántartás szerint 1947-48-ban nem épült ennyi híd, ám több út korábban önkormányzati kezelésbe került és önkormányzati utakon is épültek 1947-48-ban hidak. Az 1949 májusában készített országos felmérés szerint, eddig az időpontig a Balassagyarmati Államépítészeti Hivatal (1950-ben szűnt meg) 39 hidat újjáépíttetett és 13 hídnál folyt az építés [13]. 1951-ben csak öt híd épült újjá, ám ezek között volt két Zagyva-híd: a pásztói és a szurdokpüspöki, ezek háromnyílású, 30-32 m hosszú öszvérhidak. A hidak ideiglenes vagy végleges újjáépítése 1951-ben - az Ipoly-hidak kivételével - majdnem befejeződött (1951-ben nyolc híd épült újjá). Az Ipoly-hidak közül a Balassagyarmatnál lévő ideiglenesen helyreállítva állt, ám rendszeres határátkelés nem folyt, Hugyagnál, Pösténynél pedig a hídroncs emlékeztetett a II. világháborúra. Hugyagnál az 1944 decemberében felrobbantott középső nyílást ideiglenesen helyreállították; a maPösténynél csak a pillérek állnak, dr. Koller Ida felvétele gyár oldalon épen maradt nyílást az ötvenes évek elején elbontották. Pösténynél a híd szlovák oldali nyílását robbantották fel a németek, a magyar oldali nyílást 1963-ban szállították Drávaszabolcsra. Itt kell említeni, hogy az ideiglenesen helyreállított Ipoly-hidak tömeges pusztítása, a kettős birtokosság megszűnése 1950 után történt, ekkor elbontották ezeket. Balassagyarmati Ipoly-híd ideiglenes helyreállítása, Hajós Bence gyűjteménye 36