Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Hidak újjáépítése Hatvankét hídnál épített provizóriumról maradt fenn rajz, ez mindenképpen figyelemre méltó, érdekes adalék [7]. A hiányzó hídnyilvántartás helyett ezekből az útmesterek által készített rajzokból lehet tudni, hogy nézett ki pl. a balassagyarmat-pozsonyi úton lévő kővári, a dejtár-nagycsalomjai úton lévő nagycsalomjai, az Őrhalom és Ipolyvarbó közti felrobbantott és helyreállított Ipoly-híd 1946-ban. Nógrád megyében egyedülállóan - nem teljes körűen - fennmaradtak utankénti hídnyilvántartások, a károk megjelölésével, és a felrobbantott hidaknál épített provizóriumokról rajzok is [7]. Nem könnyű az elpusztított hidak azonosítása, mert az 1934-ben meghatározott úthálózat jelölése meglehetősen bonyolult volt. Egy fennmaradt - az 1940-es állapotot mutató - térképről lehet csak tudni, hogy a 2., 12., 16. és 21. számú állami főutak 192 km hosszban érintették a megyét. A főutak között 10 törvényhatósági volt (121., 200., 204-209., 212. és 214.) 220 km hosszban, egyéb törvényhatósági út 28 volt (1-28 számozással) 267 km hosszban, községi (vicinális) közút 96 (1-96 számozással) 475 km hosszban és 35 vasútállomási út (1-35 számmal) 8 km hosszban [8]. A megye mai hídállományában 1950-ig a Pásztó környéki hidak nem voltak benne, s máshol is volt területrendezés, az úthálózat számozása 1948-ben és Őrhalom-ipolyvarbói út hídja 1946-ban, áéh felmérés 1965-ben is jelentősen változott, ezért is nehéz a megye II. világháborús ká- A gondos rajzok adnak tájékoztatást pl. arról is, rairól beszámolni. Azt tudjuk, hogy az Ipoly-hidak hogy az akkori 2. sz. főút 100,442 km szelvényévalószínűleg mind elpusztultak, a Vámosmikolánál ben 13 m nyílású, a 21. sz. főúton Tarnál 20 m-es, a lévőkről fennmaradt írás valóságát nem sikerülttisz- Szécsény-Zagyvapálfalva közti úton 20 m-es rácsos táznom [9]. vashíd állt 1944 decembere előtt [7]. Az Ipoly-hidak történetének kutatásában az ŐrhalomIpolyvarbó közti vicinális úton lévő ártéri fahidak mérete, kialakítása is ebből a felmérésből ismeretes. A hidak újjáépítése ügyében 1945 júliusában intézkedett egy alapos körrendeletben a Kereskedelmi- és Közlekedésügyi Minisztérium [10]. A Nógrád megyei hidak központi felügyelője Körmendy Lajos min. műszaki tanácsos, körzeti építésvezető (műszaki ellenőr) Debreczeny István főmérnök volt. Figyelemre méltó, hogy országosan csak tizenegy újjáépíA régi 2. számú főút rácsos hídját is felrobbantották, áéh felmérés tési körzetet szerveztek meg. 34