Hidak Nográd megyében (Salgótarján, 2007)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei Korai hídépítés, fahidak Az 1848-ban készült országos felmérésen Nógrád megye 113 fahídjáról volt feljegyzés [16]. A fahidak állapotáról is maradt fenn adat, a Kékkői járásban (1849) 31 fahíd közül 17 volt jó állapotú [15]. Balassagyarmatnál az Ipoly-híd 68 öl (129 m) volt, a város tűz elleni védelme érdekében az Ipolyt szabályozták, a városhoz közel vezették, az új meder felett hatnyílású fahíd épült [12]. Balassagyarmat Madách híd 1920 után, Madách Imre képtár 1867-ben már készen állt a Pest-Hatvan-Salgótarján vasút, ezen fahidak álltak, a vasúti fahidakról, így Ipoly-hidakról is külön fejezetben lesz szó. Ali. világháború előtt az Ipolyon igen sűrűn, lényegében minden településnél híd vezetett át. A közúti hidak közül csak két helyen volt boltozott híd, és 1894-1909 között épült néhány acélhíd (Hugyag, Pöstyén, Balassagyarmat, Letkés, Ráros, Durenda, Rapp), a többi helyen fahíd volt [12, 17]. úton 1905-ben épült Tarnál acélszerkezetű, Pásztón pedig 1929-ben vasbeton Zagyva-híd, Pásztón több Zagyva-híd volt, közülük az egyik még 1963-ban is faszerkezetű volt, akárcsak Mátraverebélynél [18, 8, 19]. A II. világháborúban 88, más forrás szerint 84 híd pusztult el (a megye mai területén) [15, 20]. Az Ipoly-hidak - talán a vámosmikolai kivételével - elpusztultak [21], ideiglenes újjáépítésük szinte azonnal megtörtént, s ezekről vázlatos rajzok is maradtak [22], ám a kettős birtokosság megszűnése után ezeket 1950-ben elbontották [12]. Ipoly-híd 1946-ban, Államépítészeti Hivatal A Zagyván is, a már említett kivételektől eltekintve fahidak álltak, a fontos Hatvan-Salgótarján-Fülek Zagyva-híd Pásztón, dr. Gáli Imre felvétele (1960) Nemcsak az Ipolyon, hanem a Zagyván és kisebb vízfolyásokon is robbantással pusztították el a „stratégiai fontosságúnak" gondolt műtárgyakat. Az 1946-ben készített gondos útmesteri felvételek alapján ismerjük egyes utak provizóriumainak méretét is, s tudjuk, hogy 1947-ben még 85 ideiglenes híd volt a megyében, zömében az eredeti híd helyén, gyakran a roncsokra építve, néhány helyen terelőútba építve. Az Őrhalom-lpolyvarbó közötti úton volt több, nagy hosszúságú provizórium, ám a túlméretezett robbantás miatt, egészen kis műtárgyak helyett hatalmas ideiglenes hidat kellett építeni. [15, 22]. A megye fahídállományáról pontos adatok nem maradtak fenn, napjainkban az országos közutakon nincs, önkormányzati utakon azonban még 150, részben faanyagú provizórikus híd van [23]. Az országos helyzettől eltérően (1955-ben még 900 ideiglenes, részben faanyagú híd volt az országos közutakon), Nógrád megyében kevés volt az ilyen szerkezetű híd és ezek között a nagyobb nyílásúak (8-10 m) hídfői általában kőanyagúak voltak. A kishidak korszerűsítése természetesen más okokból Nógrád megyében is fontos volt, ám kevés fahíd átépítéséről maradtak fenn dokumentumok, pl. 1960-ban Pásztón egy 9,3 17